Irán új legfelsőbb vezetőt nevezett ki: hatalomra került Ali Khamenei fia, miközben eszkalálódik a közel-keleti háború
Az iráni állami média szerint az ország új legfelsőbb vezetője Mojtaba Khamenei lett, a nemrég meghalt Ali Khamenei fia. A kinevezés egyre súlyosbodó közel-keleti konfliktus közepette történt, miközben rakétatámadások és olajpiaci sokk rázza meg a térséget.
Az iráni állami média beszámolói alapján Irán új legfelsőbb vezetője Mojtaba Khamenei lett, aki a február végén kirobbant háború első támadásai során meghalt apját, Ali Khamenei-t váltja. Az idősebb Khamenei 1989 óta vezette az országot, így fia kinevezése az iráni hatalmi rendszer folytonosságát erősíti.
A döntéssel Mojtaba Khamenei az ország legfontosabb politikai és katonai hatalmi központjai fölött is befolyást kap, beleértve az iráni Forradalmi Gárdát és a keményvonalas politikai hálózatokat. A lépés egyértelmű jelzés arra, hogy a konzervatív erők továbbra is meghatározó szerepet játszanak az iráni állam irányításában.
Ezt olvastad már?
Szlovákia kész blokkolni az Ukrajnának szánt háborús kölcsönt
Fokozódó feszültség a térségben
A kinevezés közben tovább éleződik a konfliktus Irán, valamint az Egyesült Államok és Izrael között. Az izraeli hadsereg, az Israel Defense Forces figyelmeztetést adott ki: minden olyan személyt célpontnak tekinthetnek, aki részt vesz az új vezető kiválasztásában vagy támogatásában. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump korábban kijelentette, hogy Washingtonnak beleszólása kell legyen Irán következő vezetőjének kiválasztásába, és kritikus hangnemben beszélt Mojtaba Khameneiről. A Fehér Ház egyelőre nem kommentálta a kinevezést.
Közben Irán rakéta- és dróntámadásokat indított több öböl menti ország irányába. Az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Kuvait infrastruktúrában keletkezett károkról számolt be, többek között repülőterek, üzemanyag-raktárak és víztisztító létesítmények sérültek meg.
Az olajpiac is megrendült
A konfliktus az energiapolitikai egyensúlyt is megbillentette. A stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárult a harcok miatt, ami azonnal megdobta az olaj árát. Az amerikai nyersolaj ára rövid időre 100 dollár fölé emelkedett hordónként, ami közel 35 százalékos heti drágulást jelent.
A térség több nagy olajtermelő országa – köztük Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek – csökkentette a kitermelést vagy az exportot a biztonsági kockázatok miatt. Mivel a Hormuzi-szoroson keresztül halad át a globális olajkereskedelem mintegy ötöde, a konfliktus hatása a világgazdaságban is gyorsan érezhetővé vált.
A február 28-án kirobbant háború eddig több mint 1850 halálos áldozatot követelt, és százezreket kényszerített lakóhelyük elhagyására Iránban és a térség más országaiban. A diplomáciai megoldás egyelőre távolinak tűnik, miközben a katonai műveletek tovább folytatódnak.
Forrás: CNBC
Borítókép: KAMRAN gholami, Unsplash
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
