Kőszegi András: Egyre inkább összefonódik a márkaépítés és a fenntarthatóság

De vajon mit jelent ez a gyakorlatban?

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 199
    Shares

hirdetés

Kőszegi András - interjú

A fenntarthatóság és az üzletpolitika ma már elválaszthatatlan fogalmak, de vajon mit jelent ez a gyakorlatban?

hirdetés
hirdetés

Kőszegi András márkatanácsadó szakember szerint a XXI. században a márkaépítés fenntarthatóság nélkül elképzelhetetlen, ma már ugyanis nem egy telefonhoz vagy autóhoz, nem csupán a termékhez kapcsolódnak a vásárlók, hanem a márkához. Azt pedig, hogy egy márka milyen vállalati értékek mentén működik, jelentős mértékben a fenntarthatósági törekvések mutatják meg.

Másolhatóság, értékteremtés, gyermeki szemlélet és a Schobert-botrány hatása. Kőszegi Andrással beszélgettünk.

Kőszegi András - márka - fenntarthatóság
Kép: Csiki Vivien / Igényesférfi.hu

Mit jelent a fenntarthatóság a márkaépítés vonatkozásában?

Minden fenntarthatóság, amit ha ma megteszünk, attól a holnapot együtt jól, jobban tudjuk megélni – véleményem szerint ez az egyik legszebb definíció. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, vagyis a CSR pedig maga a konkrét aktivitás, amelynek célja, hogy ne csak jólétben, hanem jóllétben is éljünk.

hirdetés

Úgy fogalmaztál korábban, hogy ma már egy vállalat sikere elképzelhetetlen fenntarthatósági törekvések nélkül akkor is, ha egy for-profit vállalat alapító okiratában nem ez szerepel.

A digitalizáció nem csak a kommunikációt gyorsította fel elképesztő ütemben, de a termékek elavulási idejét is. Ami ma megjelenik és másolható, holnap ott lesz a konkurenciánál. Egyetlen dolog van viszont, ami teljes egészében a vállalat sajátja, ez pedig nem más, mint a márka. Itthon viszont a márkaépítést a mai napig a nagyvállalatok úri huncutságának tartják.

Kőszegi András - márka - márkaépítés
Kép: Csiki Vivien / Igényesférfi.hu

Hogyan valósulhat meg véleményed szerint mindez KKV keretek között?

A kérdés meglátásom szerint nem az, hogy mekkora egy adott vállalat mérete – hiszen minden cég kommunikál valamilyen keretek között – hanem sokkal inkább az, hogy a cég vezetője, illetve a munkatársak tisztában vannak-e a cég értékeivel és ezekre az értékekre épül-e a kommunikáció.

A rossz reklám is reklám?

Ha a legutóbbi Schobert-botrányra gondolsz, azt gondolom, hogy kommunikációs szakemberként megközelítve a kérdést, sokkal inkább ijesztő és elszomorító volt az a fajta komment áradat, ami az egész történetnek publicitást csinált, mint maga a megszólalás minősége. Rámutatott arra, hogy a társadalom jelen pillanatban egy nyílt seb és elképesztő frusztrációk, feszültségek vannak a háttérben, ami márkaépítés és kommunikációs szempontból is fontos kérdés, de érdemes helyén kezelni a mondatokat, embereket, szituációkat.

A digitális világban durván megváltozott a kommunikációs tér, minden kikerülhet – és minden ki is kerül -, annak következtében pedig, hogy az emberek és a közösségi média felhasználói egyre kevesebbet olvasnak, nagyon könnyen torzulhat a tartalom, ezért márkaépítés szempontjából különösen fontos a tűpontos üzenet megfogalmazása és az önismeret. Azt tapasztalom viszont, hogy óriási félreértések vannak az önismeret-személyes márkaépítés-énmárka fogalmak között.

Kőszegi András - márkaépítés
Kép: Csiki Vivien / Igényesférfi.hu

Mire gondolsz pontosan?

Az énmárka véleményem szerint az maga az önismeret, ezt nem lehet megspórolni, de az csak az enyém. Az önismeret szerintem az egyik legnagyobb kihívás, ezzel együtt pedig a legnagyobb erő. Ha tisztában vagy a saját értékeiddel, erősségeiddel, céljaiddal, akkor minden körülmény között, minden élethelyzetben meg fogod találni az utad. Nevezhetjük nyitottságnak is az új inspirációk, új gondolatok befogadására. Az unokáim világítottak rá arra a régen elfelejtett őszinte gyermeki nyitottságra, bizalomra, érdeklődésre és belefeledkezésre, ami irigylésre méltó és tapasztalt vezetőként is másolandó. Amikor nincs önismeret, akkor a kiégést sokan úgy értelmezik, hogy rengeteget dolgozom, pedig sokkal inkább azt jelenti, hogy nem vagyok a helyemen – a sok munkában legfeljebb elfáradni lehet.

Ha egy lépést tovább megyünk, akkor jön a personal branding, ami az önismeretre, az itt meghatározott értékek kommunikációjára épül, ez már mindenkié. A personal branding akkor hiteles, akkor lesz releváns és akkor működik, ha összhangban van az üzeneted, a stílusod és a tevékenységed egymással.

A personal branding vezetőként különösen fontos, így tudnak kapcsolódni az alkalmazottak nem csak a vezetői vízióhoz, de a vállalati értékekhez is. Nem attól lesz valaki hiteles, hogy a névjegykártyáján a CEO betűkombináció szerepel, hanem attól, hogy olyan ügyek mellett áll ki, amelyek illeszkednek a fentiekhez. Az ad hoc kommunikáció helyett a pontosan megfogalmazott személyes és vállalati értékekre tervezett megjelenések, megszólalások mentén lehet hosszú távon is működő márkát építeni. Itt pedig már meg is érkeztünk a fenntarthatóság kérdéséhez, amiről 15 éve beszélek.

Kőszegi András - fenntarthatóság - márkaépítés
Kép: Csiki Vivien / Igényesférfi.hu

Miközben a módszertan ugyanaz, minden egyes ember, minden egyes vállalat teljesen más.

Inkább az az érdekes, hogy amikor benne vagyunk egy ilyen folyamatban, mennyi új felismerés történik. Amikor egy lépést hátralépsz a hétköznapi mókuskerékből és új aspektusba helyezed a céged, a márkád és a tevékenységed, meglepődsz, hogy milyen színes is lehet a világ. Az értékek minden vállalatban megvannak, csak meg kell őket találni, meg kell őket fogalmazni ahhoz, hogy pontosan ezek mentén épüljön fel a működés és utána a kommunikáció. Az pedig külön öröm számomra, hogy végre a gyakorlatban is kezd összeérni és szép lassan összefonódni a márkaépítés és a fenntarthatóság.

Ha megnézed, ma már a legtöbb nagy márka jelentős kampánya társadalmi ügyek mentén szerveződik. Női vállalkozók támogatása, digitális felzárkóztatás, gyermekek helyzete stb. Úgy tudják a cégek elmondani, hogy a vállalat milyen értékeket képvisel, hogy milyen ügyek mellé állnak, milyen tevékenységeket támogatnak, ez ma a vállalatok nagyon komoly attribútumát jelenti, amíg viszont nincs benne a cég DNS-ében, nem lesz hiteles.

Számomra márkatanácsadóként most az a legnagyobb fókusz, hogy a vállalatok élén minél több olyan leader legyen, akik nem csak vezetői beosztásban vannak, de megértik ennek a folyamatnak a jelentőségét és a boardroomban egy platformon kezelik a márka és a fenntarthatóság kérdését. Érték alapon.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 199
    Shares

Előző cikk 13 kortárs galéria az idei Gallery Weekend Budapest programjában
Következő cikk Oscar-filmtörténetet írt az Élősködők