Kijózanító adatok bizonyítják, vége a lakásépítési láznak Magyarországon

2023 első félévében mintegy ötödével kevesebb lakást adtak át Magyarországon, mint 2022 elején, a jelenleg épülő ingatlanok száma pedig még ennél is csekélyebb.

Az idei első félévben összesen 7353 új lakást adtak át, 19 százalékkal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban – írja a HVG.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Budapesten történt a legnagyobb mértékű visszaesés, a fővárosban ugyanis 2022 első félévéhez képest 36 százalékkal kevesebb lakást építettek idén. A megyeszékhelyeken 28, egyéb városokban 6,9 százalékos visszaesést mértek, a községekben viszont nem túl magas (9,2 százalékos) növekedést tapasztaltak.

Míg a cégek 24, addig a magánszemélyek „csak” 5,3 százalékkal kevesebb lakást építettek, mint 2022-ben. A frissen átadott ingatlanoknak csupán 37 százaléka készült saját használatra, ugyanakkor már ez is biztató adatnak mondható.

2023 hátralévő részében még kevesebb lakás épülhet Magyarországon. Az új építési engedélyek és bejelentések alapján 10 880 lakás készül, a ez a tavalyi első félévhez képest 39 százalékkal kevesebb ingatlant jelent.  A fővárosban 17, a megyeszékhelyeken 38, a kisebb városokban 47, míg a falvakban 53 százalékos a csökkenés.

A korábbi évekre jellemző két számjegyű drágulással szemben a fővárosi piacon az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 7 százalékkal közel 1,3 millió forintra, a megyeszékhelyeken lévő új ingatlanoké pedig 11 százalékkal 843 ezer forintra nőtt – idézte a HVG.hu Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki hozzáfűzte: az inflációhoz képest mindez szerény növekedésként értékelhető, főleg akkor, ha hozzászámítjuk, hogy az infláció először mindig az új lakásárakba gyűrűzik be. E négyzetméterárak sok vevő számára már nehezen vagy egyáltalán nem megfizethetőek, mégpedig – részint – a magas lakáshitelkamatok miatt – mutatott rá a szakértő.