Így rajzolta át a vidék ingatlanpiacát a falusi CSOK

2018 és 2020 között országos szinten 18 százalékkal csökkent az ingatlanpiaci forgalom, míg a falusi családi otthonteremtési kedvezmény által preferált községekben és városokban ez az arány az 1 százalékot sem érte el. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a falusi CSOK június 30-ig igényelhető, a közelgő határidő kapcsán az OTP Ingatlanpont szakértőjével azt vizsgáltuk, hogy a 2678 településen igénybe vehető támogatás hogyan befolyásolta a keresletet, kínálatot és a kistelepülések árszínvonalát.

Közel három éve, hogy elérhetővé vált a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, más néven falusi CSOK, és a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján ez a támogatási forma 2022. június 30-ig igényelhető még ingatlanvásárlása, korszerűsítésre és felújításra 2678 olyan 5000 fő alatti településen, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent.

Bár kifejezetten a falusi CSOK által érintett településekre vonatkozó, teljeskörű statisztikák nem érhetőek el, annak vizsgálatára, hogy az akár 10 millió forintos támogatás és kedvezményes hitel milyen változásokat okozott a kistelepülések ingatlanpiacán, az MNB és KSH ingatlanár (2018-2021) és forgalmi (2018-2020) statisztikái nyújtanak támpontokat.

„Az MNB adatai alapján 2018 és 2021 között országos szinten 53 százalékkal növekedtek a lakóingatlan árak, a községekben is hasonló, 47 százalékos emelkedés ment végbe, azaz a kistelepülések korábban tapasztalható hátrányukat jelentősen ledolgozták, és a lakásárak itt is látványosan emelkedő tendenciát mutatnak. A forgalom változását tekintve, míg 2018-hoz képest 2020-ban országosan 18 százalékkal kevesebb adásvételt kötöttek a KSH adatai alapján, addig a községekben ez az arány körülbelül 5 százalék volt, a falusi CSOK által érintett településeken pedig az 1 százalékot sem érte el a változás. Azaz az ingatlanpiaci megtorpanás, majd a járványhelyzet ellenére is csak hajszálnyival csökkent ezeken a településeken az adásvételek száma” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Nőttek az árak, mégis többen vásároltak

A falusi CSOK-os települések (olyan, a falusi családi otthonteremtési kedvezmény által preferált községeket és városokat vizsgálva, ahol legalább 10 tranzakciót regisztráltak 2018-ban és 2021-ben is) közül 452-ben három év alatt az áremelkedés mértéke meghaladta az országos átlagot (53%), 65 településen pedig legalább megduplázódtak az árak. Igaz, hogy bizonyos települések, mint Tihany vagy Balatonszemes esetében az árváltozásban a „Balaton hatás” is közrejátszhatott, de az esetek döntő többségében a nagy arányú áremelkedés minden bizonnyal a falusi CSOK hatásának tudható be, főleg, hogy a preferált településeken az átlagárakat torzító újépítésű projektek sem jellemzőek. A legnagyobb áremelkedés Balatonszemes (160%) esetében figyelhető meg, míg Pusztamérgesen 156 százalékkal, Nemesdéden pedig 152 százalékkal növekedtek az átlagos négyzetméterárak. A növekvő tendenciát az is alátámasztja, hogy a vizsgált települések közül mindösszesen 28-ban csökkent az átlagos négyzetméterár 2018 és 2021 között, a legnagyobb mértékben Székelyszabaron (24%), Cserkeszőlőn (23%) és Királyhegyesen (18%).

Míg 2018-ban 36 039, addig a forgalom szempontjából utolsó lezárt évben, 2020-ban 35 846 adásvételt regisztráltak a falusi CSOK által preferált településeken, így az országosan jellemző megtorpanás ezeken a településeken összességében szinte egyáltalán nem éreztette hatását. Forgalmi részarányuk 22 százalékról 27 százalékra nőtt két év alatt. Azon preferált településeken, ahol a két vizsgált évben legalább 10 tranzakciót regisztráltak, összességében 500-nál több községben és városban nőtt vagy stagnált az adásvételek száma és 16 településen legalább meg is duplázódott a forgalom. A legnagyobb, 169 százalékos növekedést Szakmár könyvelhette el, Nagydoboson 127, míg Öcsödön 123 százalékkal nőtt a lakóingatlan adásvételek száma.

A falusi CSOK keretében három vagy több gyerek estén vásárlásához, illetve bővítéséhez és/vagy korszerűsítéséhez igényelhető 10 millió forintos támogatás fele, azaz 5 millió forint fordítható vásárlásra. A végleteket tekintve – és a vizsgálatkor a minimum 10 tranzakciós alsó határt ismét meghúzva – ez az összeg a 2021-es átlagos négyzetméterárak alapján a legolcsóbb településen egy közel 250, míg a legdrágábban egy alig több mint 5 négyzetméteres ingatlan megvásárlására lenne elengedő. Az 5 milliós, tisztán a vásárlásra fordítható támogatás összege önmagában 213, míg a 15 millió forintos kedvezményes hitellel kiegészítve 1100-nál is több preferált településen fedezné egy 100 négyzetméteres lakás vagy ház vételárát.

„Az áremelkedést nem követte a falusi CSOK összegének növekedése, így értelemszerűen az állami támogatás reálértéke is csökken, azonban, hogy milyen mértékben, az már településről-településre eltér. Azt ugyanakkor kijelenthetjük, hogy a falusi CSOK az érintett községek és városok többségében még mindig jelentős előnyhöz juttathatja a vásárlókat. A kistelepüléseken igénybe vehető támogatással azonban nem csak a vevők, hanem az eladók is jobban járhatnak, hiszen amíg ez a támogatási forma elérhető, addig magasabb áron és az ingatlankeresők nagyobb száma miatt valószínűleg rövidebb idő alatt értékesíthetik ingatlanjukat” – foglalta össze Valkó Dávid.