Az ingatlanpiacra özönlő milliárdok újabb lökést adhatnak a lakásáraknak

Sok milliárd forint érkezhet az ingatlanpiacra az idén megtakarításokból és kedvezményes hitelekből. A hirtelen kereslettel a kínálat nehezen tud lépést tartani, ezért fennmaradhat vagy akár növekedhet is az áremelkedés tavaly tapasztalt mértéke 2025-ben.

A 2025-ben megnyílt új támogatások és a kormány által felszabadított vagy a befektetők által ide terelt lakossági megtakarítások révén várhatóan élénkülni fog a kereslet a lakáspiacon. Tavaly csúcsot döntött a lakáshitelezés Magyarországon, soha akkor összegben nem vett fel még a lakosság jelzáloghiteleket, mint 2024-ben. Ennek alapvetően az átlagos szerződéses összeg meredek emelkedése volt az oka, hiszen az év végére ez már csak 20 millió forint fölött volt. Az új szerződések száma nem volt kiemelkedő, korábban ennél többen is vettek már fel lakáshitelt, de az előző évi mélyponthoz képest azért nagy volt ebben is a növekedés – írja a Bank360.hu.

Több helyről is jön a pénz az ingatlanpiacra

A piaci feltételű lakáshitelek kamatai ugyan nem alacsonyabbak, mint egy éve, sőt, az elmúlt hetekben több bank emelt is, azonban a tavalyi tapasztalatok alapján úgy tűnik, a 7 százalék körüli THM-ek már elég vonzóak ahhoz, hogy hitelt vegyenek fel az emberek lakásvásárláshoz. Ha a kamatok nem is lettek alacsonyabbak, a kölcsönhöz jutás feltételei javultak: január 1-től enyhültek a zöld ingatlant vásárlók hitelfelvételi körülményei: a szükséges önerő 10 százalékra csökkent, illetve a 600 ezer forint alatti jövedelmeknél a törlesztőrészlet aránya 60 százalékra nőtt.

A januártól indult munkáshitel is fűtheti a keresletet az ingatlanpiacon, hiszen a maximum 4 millió forint kamatmentes kölcsönt lakásvásárláshoz is fel lehet használni, akár lakáshitelhez önerőként. Ugyancsak vevőket hozhat a piacra az, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat egy évig lakáscélra költhetik a pénztártagok, ráadásul akár a gyerekeiknek a lakásvásárlásához is hozzájárulhatnak így.

Tovább élénkíthetik az ingatlankeresletet az állampapírokból érkező milliárdok, mert sokan nemcsak a kapott kamatot, hanem az eddig inflációkövető állampapírban lévő pénzüket is ingatlanba fektethetik inkább.

Az MBH Index lakáspiaci prognózisa szerint az idei évben a lakáspiaci kereslet jelentős élénkülése várható, a tranzakciószámok várhatóan magasabbak lesznek, mint 2024-ben, akár a 2021 előtti vagy a koronavírus-világjárvány előtt mért adatokat is megközelíthetik.

Az új lakásoknak nem tud gyorsan nőni a kínálata

2024-ben csökkentek a lakásépítések Magyarországon, az első 9 hónap adatai szerint 2023 azonos időszakához képest 19 százalékkal kevesebb lakást adtak át, a felépült lakások száma nem érte el a kilencezret. Emellett a tervezett beruházások számában sem látszott élénkülés. A kiadott építési engedélyek száma az év első három negyedévében nem érte el a 15 ezret, ami 2,3 százalékos csökkenést jelentett a 2023 első három negyedévében mért, egyébként is alacsony számhoz képest.

A visszaesés azonban nem érintette egyformán az ország minden részét. Budapesten 34 százalékkal csökkent a kiadott engedélyek száma 2024 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a Dél-Alföldön 14 százalékkal, míg a Közép-Dunántúlon 12 százalékkal. Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön is 50 százalék feletti bővülés volt mérhető, míg a Nyugat-Dunántúlon 15 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma.

Az eddig bejelentett és értékesítés alatt álló projektek adatai alapján idén valamivel több mint 6500 társasházi lakás készülhet el a fővárosban. 2026-ra eddig kevesebb mint 5200, míg a 2027-2028-as időszakra további 2300 lakás várható átadását jelentették be. A vidéki piacot azonban idén is az óvatosság jellemzi, akárcsak tavaly. Ezt jól mutatja az is, hogy 2024 harmadik negyedévében még nem adtak el olyan lakásokat, amelyek átadását 2027-re tervezik.

Lendületben maradhat az áremelkedés 2025-ben

Az ingatlanárak a 2023-as átmeneti év után ismét növekedésnek indultak tavaly. A lakásárak így 2024 első negyedévében több mint 6,5 százalékkal emelkedtek 2023 utolsó negyedévéhez képest, míg a második negyedévet 2 százalékos növekedés jellemezte az előzetes adatok alapján. Összességében tehát 12 százalékos volt a lakáspiaci drágulás 2023 második és 2024 második negyedéve között, míg az árak reálértéke 7,9 százalékos emelkedést mutatott. Bár hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésre a teljes évre, a tranzakciószámok alapján az év második felét is élénkülő kereslet jellemezte, aminek következtében az árak tovább emelkedhettek az MBH szakértői szerint.

Az elérhető támogatásoknak és lakásvásárlást segítő programoknak, valamint a saját és a befektetési célú vásárlók aktivitásának köszönhető keresleti többlettel a szűkösebb kínálat várhatóan továbbra sem tud majd lépést tartani, ami az árak nagyobb mértékű növekedését hozhatja, így a drágulás a 2024-et jellemzőt is felülmúlhatja. Összességében az MBH szakértők úgy vélik, hogy 2025-ben az országos lakásárak várhatóan 14-17 százalékkal haladják majd meg a 2024-es átlagot. Az áremelkedés Budapesten és vidéken egyaránt érezhető lesz, utóbbi esetben különösen a kedvező munkaerőpiaccal rendelkező települések lehetnek majd előnyben.