Mit akar elérni a kormány az árrésstop kiterjesztésével?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban jelentette be, hogy a kormány az alapvető élelmiszereken túl más árucikkekre is kiterjeszti az árréscsökkentést. De vajon mi célt szolgál valójában ez az intézkedés?

A magyar kormány 2025 márciusában vezette be az úgynevezett árrésstopot, mely eddig csupán az alapvető élelmiszerek egy bizonyos körére (tojás, cukor, étolaj, burgonya, tej, liszt, sertéscomb, csirkemell) vonatkozott. Mint ismert, a határozat értelmében az élelmiszerüzletek legfeljebb 10 százalékos árrést számolhatnak fel ezekre az árucikkekre. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt vasárnap a közösségi oldalán arról beszélt, hogy a kormány hamarosan újabb termékekre terjesztheti ki az árrésstopot. „Ezen árucikkeket a KSH két termékcsoportba, a mosó- és tisztítószerek, illetve testápolási cikkek alá sorolja be a fogyasztói kosáron belül” – nyilatkozta a vg.hu-nak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.

Nagy Márton szerint a termékek között számos, a mindennapokban használt árucikk (mosószer, mosogatószer, tusfürdő, pelenka) is megtalálható lesz.

A tárcavezető arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy a kormány nem csupán az árucikkek, hanem az érintett boltok körét is bővítené. Mostantól tehát az árréscsökkentés a különböző drogériaüzletekre (DM, Rossmann, Müller) is vonatkozni fog.

Molnár Dániel a vg.hu-nak úgy nyilatkozott: a szóban forgó termékek együttes súlya a fogyasztáson belül hozzávetőleg 2,5 százalékot tesz ki. Hozzátette: ezek a termékcsoportok az infláció év eleji alakulásában nem játszottak fontos szerepet, sőt előbbi kategóriában éves alapon még csökkent is az árszint (igaz, csupán 0,4 százalékkal), míg a testápolási cikkeket illetően 2,6 százalékos árnövekedésről számolt be a KSH.

A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség elemzője hangsúlyozta: a kormányzati cél ebben az esetben nem annyira az infláció letörése – a kiemelt termékek esetében mostanában nem láthattunk látványos, a költségekkel nem indokolható áremeléseket -, hanem inkább a piaci erőfölénnyel való visszaélés korlátok közé szorítása. Az elemző úgy véli, a leszállított árszint a háztartások helyzetét is javíthatná. A termékek zömét – a pelenka kivételével – a fogyasztók ugyan rendszeresen, de nem napi szinten vásárolják, polcidejük pedig kifejezetten hosszúnak mondható. Ez pedig lehetőséget teremt a kereskedőknek a magasabb árrés alkalmazására, sőt a korábban beszerzett készletek árának lépcsőzetes emelésére is, a kereslet alakulása függvényében.

A termékkör emellett azért kerülhetett a figyelem fókuszába, mert noha a drogériák az illatszer kiskereskedelembe tartoznak (legalábbis főtevékenység alapján), ezekben az üzletekben ma már nem pusztán testápolási termékeket, hanem gyógyszereket és élelmiszereket is árusítanak. Ez pedig óhatatlanul is a forgalom radikális növekedéséhez vezet. Jelzésértékű, hogy az illatszerüzletek forgalmának volumene 2025 januárjában és februárjában éves bázison 8,4 százalékkal emelkedett, ez pedig részben a termékkör kiszélesítésének köszönhető.

A szóban forgó üzletek esetében a kereskedők valószínűleg megkísérlik más árucikkeken behozni a kieső bevételt, vagy csökkenteni fogják bizonyos kiadásaikat (például a marketing költségeiket). Molnár Dániel hozzátette: a DM, a Rossmann és a Müller is nyereséges volt az elmúlt években, érdemi adózott eredményt értek el, ami azt jelenti, hogy az árrésstop nem veszélyeztetné a sikeres működésüket.