A hullámvölgyben ragadt magyar gazdaság 5 legfontosabb kérdése
Mi lesz az uniós források sorsa? Hogyan alakul az államháztartási hiány? Miért baj, ha sokáig gyengélkedik még a forint? Seregnyi a megválaszolatlan kérdés, ha a magyar gazdaság jelenéről és jövőjéről van szó.
Az egyik legégetőbb probléma az EU-s pénzekhez kapcsolódik – mutat rá a Portfolio.hu cikke. 2022 végén ugyan voltak olyan pillanatok, amikor úgy tűnt, e tekintetben nem is lesz megállapodás az Unióval, és Magyarország végleg elveszíti a neki szánt forrásokat, ezt végül sikerült elkerülni, azóta azonban a blokkolt forrás feloldása nem történt, és egyéb előrelépésre sem került sor.
Az uniós pénzeknek jelenleg nincs alternatívája, ezért is aggasztó, hogy 2023-ban valószínűleg nem folyósítanak összeget az eddig blokkolt forrásokból.
Éles határidők nincsenek, így jelenleg senki sem kapkod. Az ügyben talán év végén várható némi fejlemény a Helyreállítási és Ellenállóképességi eszköz hitel-lába, valamint egyéb politikai alkuk miatt, ám a további késlekedés esélyével is számolni kell.
Ami az államháztartási hiányt illeti, ez a világ számos pontján sorsdöntő kérdésnek számít, így a mi régiónkban is. A Portfolio.hu megjegyzi, hogy hazánkban az eredeti 3,9%-os hiánycélnak augusztusig már a 97%-a teljesült, így az tarthatatlanná vált. Az Államadósság Kezelő Központ 704 milliárd forinttal 4113 milliárd forintra emelte az idei nettó finanszírozási tervét. Az eddigi számok alapján az idei eredményszemléletű államháztartási deficit a GDP 6-7 százalékára emelkedhet, komolyabb korrekció híján. Ha 2023-ban Magyarország semmilyen EU-s forrást nem kap, a pénzforgalmi típusú deficit esetében negatív forgatókönyv várható. Nagy kérdés, hogy visszatér-e Európában a túlzottdeficit-eljárás, és ha igen, mikortól, s melyik költségvetési év képezi majd az alapját.
Mindeközben az árfolyam inflációra gyakorolt hatása megduplázódott, ami azt jelenti, hogy inflációs oldalról is sokkal inkább oda kell figyelni rá. Az exportáló vállalatok versenyképességét már nem tudja számottevő mértékben növelni a gyengülő nominális árfolyam, így aztán kijelenthető, hogy a gyenge forint szerepét, funkcióját veszítette – akkor is, ha inflációs, és akkor is, ha növekedési oldalról nézzük.
Az árfolyam pályáját az MNB határozhatja meg. A jegybank azt a legalacsonyabb kamatszintet keresi, mely a régióban a legmagasabb reálkamatot garantálja. Ám ahogy mérséklődik a magyar kamatelőny az európai és a tengerentúli kamatszintekhez mérten, és ahogy időben egyre elnyúlik a magyar gazdasági visszaesés, úgy nő az esélye a növekedésösztönzés felé való elmozdulásnak és a gyengébb forintnak. Ez a kérdés 6-7 százalékos inflációnál kerülhet majd újra a középpontba, azaz valamikor 2023 végén, 2024 elején. Az MNB nem akarja túlvágni a kamatot, de a tűréshatárt meghaladó mértékű árfolyamgyengülés komoly lassítást (havi 50 bázispontos csökkentési ütem) vonhat maga után, sőt a kamatvágási ciklus szüneteltetésének lehetőségét sem szabad kizárni.
A forint (relatív) stabilitása kulcsfontosságú az infláció tekintetében éppúgy, mint a lakossági megtakarítások (ideértve a lakossági állampapírokat is) kapcsán. Ha a devizaárfolyamunk nyomás alá kerül, az a kamatvágások lassítását, szüneteltetését illetően komoly kockázati tényező a magyar állampapírpiac számára is.
És ha nem sikerül belátható időn belül megegyezni az EU-s forrásokat illetően, a deviza nem tud majd stabil maradni, s sem a hitelpiac, sem a gazdaság nem lesz képes talpra állni, de még a fiskális élénkítésre sem lesz lehetőség.