Sokkolta a lakosságot idén a magas infláció, azokat is érdekelni kezdte az öngondoskodás, akik korábban nem hallottak róla. A rendszeres kis összegű megtakarításnak is van értelme, tízből négyen azonban még minimális mennyiségű pénzt sem tudnak félretenni – írja a Bank360.hu.
Ismét 37 ponton áll az OTP Öngondoskodási Indexe, mint tavaly, de az index értékét adó háttér egészen eltérő – hívta fel a figyelmet az immár 12 éves kutatás bemutatása kapcsán Takács Domokos, az OTP Bank bankkapcsolati területének ügyvezető igazgatója. Tavaly az állam bőkezű adományozása és a rezsidíjak emelkedése hatott nagyobb mértékben erre a mutatóra, az idén ezek a tényezők elmaradtak, ehelyett a fogyasztást kedvezőtlenül befolyásoló magas infláció határozta meg az indexet.
Az idén különösen kiemelkedő mértékben nőtt a pénzügyi tudatosság, soha ilyen léptékű fejlődést nem láttak még korábban.
A lakosság 47 százaléka hallott már az öngondoskodásról, ezt a lehetőséget pénzügyi intézményeknek is ki kell használniuk – mondta Takács Domokos. A megtakarítással rendelkezők aránya viszont csupán 46 százalékon áll a tavalyi 48 százalék után. Annak, hogy tavaly ilyen magas volt a mutató, az volt az oka, hogy az állami támogatások egy részét többen is félretették, de voltak olyan családok, ahol az idén az infláció miatt fel kellett élni a megtakarításokat. Szomorú tény, hogy nagyjából 40 százalék azok aránya, akik nem tudnak egyáltalán megtakarítani.
Egészségparadoxon is van a nyugdíjparadoxon mellett
A nyugdíjcél mellett az egészségmegőrzés is fontos része az öngondoskodásnak. A rövid és hosszú távú célok ugyanakkor egymásnak ellentmondanak. A lakosság nagy része fontosnak tartja az egészséges életmódot, a testmozgást, a szűrővizsgálatokat, de kevesen vannak, akik be is tartják ezeket az elveket. Ez az egészségparadoxon. A nyugdíjparadoxon is fennáll, sokan kizárólag az állami nyugdíjjal számolnak, de azt nyilatkozzák, nem fognak tudni megélni belőle.
A megtakarítási célok közül a legnagyobb arányban a váratlan kiadásokat jelölték be, az egészségügyi célú kiadások finanszírozása a covid óta felértékelődött. A nyaralás úgyszintén kiemelt cél a lakosság negyede számára, a tanulmányok, a gyerekek jövőjének biztosítása viszont az idén visszaesett.
Az OTP-nél azt is kiszámolták, hogy havonta 10 ezer forintnyi megtakarítást félretéve 20 év után 6 millió forintnyi megtakarítása lehet valakinek a kamatos kamat miatt. A számítások 5 millió és 7 millió forint között szóródtak. Az állami támogatással kalkulálva pedig még nagyobb összeg gyűjthető össze.
Kevesebbet stresszel, akinek van tartaléka
A szakértők felmérték, hogy legalább 2-3 havi megtakarításra van szükség ahhoz, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos stresszfaktor csökkenjen. A Persely lett az OTP egyik legnépszerűbb megtakarítási terméke, már 110 ezer ügyfél használja. A szolgáltatás arra jó, hogy kis összegben megtakarítsanak az ügyfelek, gyűjtsenek valamilyen célra.
A lakosság 3,4 százaléka tudott csak a szocho-változásról, a többiek nem tudták, mekkora a mértéke, és mit lehet tenni ilyen helyzetben.
266 ezer pénztártaggal és egymilliárd eurós vagyonnal rendelkezik az OTP Nyugdíjpénztár. Tavaly a kockázatkerülő portfólión kívül mindegyik negatív hozammal zárt, emiatt sokaknál elszakadt a cérna az év elején. Mostanra viszont helyreálltak a portfóliók így azok, akik akkor kivették a pénzüket csalódottságukban, mostanra a pénzüknél lennének – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Az egészség is befektetés és az Öngondoskodási Index eredményei alapján a hazai lakosság számára kiemelten fontos az egészséges életmód, és az ehhez szükséges anyagi fedezet megteremtése. Az index eredményeit az OTP Egészségpénztár eredményei is visszaigazolják. „Azt látjuk, hogy egyre többen egyre többet tesznek félre az egészségükre, az idei első három negyedévben több mint 25 százalékkal emelkedett a pénztárunkhoz érkező befizetések összege 2022 azonos időszakához képest, míg az új belépők száma 18 százalékkal bővült” – mondta Kovács Tamás Attila, az OTP Egészségpénztár ügyvezetője.
