Gigászi fordulat a pénzpiacokon: a 2008-as válság óta nem történt hasonló

Idén a világ legfontosabb jegybankjai olyan mértékben csökkentették az irányadó kamatokat, hogy az már 2008-at, a gazdasági világválság esztendejét idézi.

Önmagában már az is jelzésértékűnek számít, hogy a tíz legforgalmasabb devizát felügyelő központi bank közül kilenc kamatot vágott 2025-ben: az Európai Központi Bank mellett a Bank of England, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Svédország, Norvégia és Svájc is e lépés mellett döntött. Az irányadó rátákat ebben az évben 32 alkalommal mérsékelték, ami összesen 850 bázispontnyi lazítást jelent. Ilyen volumenű és mértékű kamatcsökkentési hullámra 2008, vagyis a legutóbbi gazdasági világválság óta nem láthattunk példát – hívja fel rá a figyelmet a marketscreener.com.

A változás főként annak tükrében számottevő, hogy 2022-ben és 2023-ban, az ukrajnai háború első éveiben a jegybankok világszerte kamatemeléseket eszközöltek, mégpedig a fegyveres konfliktus miatt az egekbe szökő infláció megfékezése céljából.

Ezt olvastad már?

A szemünk láttára adósodik el Európa vezető gazdasága?

Optimisták a gazdasági helyzetükkel, óvatosak a létszámterveikkel kapcsolatban a magyarországi cégek

A szakértők egyébként úgy látják, 2026-ban újabb trendforduló jöhet. Az elmúlt hónapokban több G10-es jegybank is óvatos irányváltást hajtott végre – különösen igaz ez Kanada és Ausztrália esetében -, ami már önmagában is fokozza a kamatemelések esélyét. „Szerintünk az EKB jövőre már emelni fog, az ausztrál és a kanadai jegybank pedig közel kerülhet ehhez” – jelentette ki James Rossiter, a TD Securities globális makrostratégiai vezetője.

A Fed döntéseit a munkaerőpiaci folyamatok és az infláció egyaránt jelentős mértékben befolyásolják. A jegybanki kommunikáció ebben az évben még a tartásra, illetve a további csökkentésre összpontosított. „2025 során minden ülésen vagy a kamatszint változatlanul hagyása, vagy csökkentése volt napirenden, emelésről nem esett szó. De 2026-ban ez valószínűleg megváltozik, különösen az év második felében, amikor a kockázatok kiegyenlítettebbé válnak” – tekintett a jövőbe Luis Oganes, a JPMorgan globális makrokutatási vezetője.

A havi adatok egyébként nagyszerűen tükrözik a lazítás ütemét: a decemberben ülésező kilenc nagy jegybank közül csupán a Fed és a Bank of England döntött újabb csökkentésről, Japán viszont emelt.

A feltörekvő piacokon ugyanakkor változatlan ütemben folytatódnak a kamatvágások. A Reuters által górcső alá vett 18 fejlődő gazdaság közül decemberben nyolc jegybank összesen 350 bázisponttal vágott, köztük Törökország, Oroszország, India, Mexikó, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Lengyelország és Chile – írja a Portfolio.hu.

Idén a feltörekvő országokban 51 döntés eredményeként 3085 bázispontnyi lazítás valósult meg, ami jócskán túlszárnyalja a 2024-ben látott 2160 bázispontot. Sőt, 2021 óta ez a legdrasztikusabb mértékű monetáris enyhítés. „Az inflációt sikerült kordában tartani, sőt több esetben jobban, mint a fejlett piacokon, ami javarészt a proaktívabb döntéshozatalnak köszönhető” – mutatott rá Giulia Pellegrini, az Allianz Global Investors ügyvezető igazgatója.

A feltörekvő piacok idén ugyanakkor 625 bázispontnyi kamatemelést hajtottak végre, ami kevesebb, mint 50 százaléka a 2024-ben regisztrált 1450 bázispontnak. Az elemzők úgy kalkulálnak, hogy jövőre újabb lazítás jöhet e gazdaságokban. „Még számos feltörekvő ország van, amely csak most kezdheti meg a csökkentési ciklusát – például Brazília vagy akár Magyarország –, mások pedig folytathatják a már megkezdett vágásokat” – fejtette ki Elina Theodorakopoulou, a Manulife Investment Management ügyvezető igazgatója.

Forrás: marketscreener.com, Reuters, Portfolio.hu

Borítókép: Lukas, Pexels