Franciaország segítene Amerikának a Hormuzi-szoros biztosításában, de van egy feltétele

A francia pénzügyminiszter nemrégiben kijelentette: országa is beszállna a Hormuzi-szoros biztosításába, de csak abban az esetben, ha már nem kell rakéta- és dróntámadásoktól tartani a területen.

Roland Lescure a CNBC-nek elmondta: Franciaország kész segíteni az Egyesült Államoknak a Hormozi-szoros biztosításában, ám csak akkor, ha a kulcsfontosságú tengeri útvonalon nem éri több rakéta- és dróntámadás a hajókat. „Szeretnénk lépéseket tenni a Hormuzi-szoros felszabadítása érdekében, ám csak abban az esetben, ha meggyőződünk róla, hogy ez már nem egy háborús helyzet. Senki sem akar áthaladni a Hormuzi-szoroson, ha esély van rá, hogy rakéták vagy drónok csapódnak be a feje fölött” – ecsetelte a politikus. „Arra van szükségünk, hogy a konfliktus enyhüljön, és ha ez a feltétel teljesül, akkor már el tudjuk képzelni, hogy részt veszünk a Hormuzi-szoros biztosításában. Tudjuk, hogyan kell csinálni, de nem akarjuk, hogy erre egy háborús szituációban kerüljön sor. Ezt csak békés körülmények közepette lehet megvalósítani, ahol az emberek biztonságban érezhetik magukat” – fejtette ki Lescure.

Ezt olvastad már?

Az Európai Unió 4 év után lesújtott a bucsai mészárlás felelőseire

Immár követni is nehéz, ami a forintárfolyammal történik

Donald Trump amerikai elnök számos európai szövetségesét – köztük Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Németországot is – nyíltan kritizálta amiatt, hogy a megnevezett országok nem segítenek Amerikának a Hormuzi-szoros újranyitásában. A szoros Irán ellenőrzése alatt áll, és felmérhetetlen fontosságú a közel-keleti olaj- és földgázexport szempontjából.

Az európai országok továbbra is ódzkodnak attól, hogy bármilyen formában is részt vegyenek az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított háborújában. Az európai álláspont szerint a konfliktus nem valamely szükségszerűség, hanem egy szabadon meghozott döntés miatt robbant ki, a támadó felek ráadásul világos célkitűzést sem körvonalaztak, ezért aztán egyelőre a válság végét sem lehet látni.

Miközben az európai tisztviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a globális élelmiszer-, műtrágya- és energiaellátás veszélybe kerülhet a Hormuzi-szoros lezárása következtében, kevés hajlandóság mutatkozik arra, hogy  megkönnyítsék a hajók áthaladását az érintett területen.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a hét elején így összegezte a helyzetet: „Ez nem Európa háborúja, de az európai érdekek közvetlenül érintettek.”

„Hatással lesz-e a konfliktus Európára? Igen. Hatással lesz-e az Egyesült Államokra? Véleményem szerint szintén igen. És tudja, amikor legutóbb ellenőriztem, nem mi robbantottuk ki ezt a konfliktust” – fogalmazott a közelmúltban Roland Lescure.

Emmanuel Macron francia elnök pedig hétfőn jelentette ki, hogy országa jelen körülmények között nem kíván részt venni a Hormuzi-szorost érintő katonai műveletekben. „Kimaradunk ebből a konfliktusból, ami egyúttal azt is jelenti, hogy Franciaország a mostani helyzetben egyetlen olyan műveletben sem fog részt venni, melynek célja a Hormuzi-szoros felszabadítása vagy újranyitása” – fogalmazott az államfő.

Borítókép: Eddie Junior, Unsplash