Minden, amit a Magyarországra érkező uniós forrásokról tudunk

Mikor, mennyi és pontosan milyen uniós transzfer érkezhet Magyarországra? A sokakat foglalkoztató témával kapcsolatban rengeteg az ellentmondás.

A Portfolio.hu friss cikkében részletezi, pontosan mikor és milyen uniós transzferekhez férhet hozzá Magyarország. 2022 végén az Európai Bizottság – arra hivatkozva, hogy nem teljesülnek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek – úgy határozott, hazánk nem részesülhet a 2021-2027 közötti 7 éves közös költségvetésből érkező pénzekből. Ezek papíron függetlenek a jogállamisági eljárástól, helyette az uniós büdzsé megfelelő végrehajtásával összefüggő feltételeket szabnak ki a tagállamokra.

A horizontális feljogosító feltételek jelenleg minden kohéziós kifizetést blokkolnak a 22 milliárd eurós magyar keretből.

Az igazságügyi reform végrehajtása azonban javíthatna ezen a helyzeten. Az uniós diplomaták szerint a magyar kormány lényegében teljesítette az igazságüggyel kapcsolatos vállalásait, s valószínűleg a pozitív értékelésnek sem lesz akadálya. Ha csupán ezen a tényezőn múlna, Magyarország hozzáférhetne a 22 milliárd eurós kerethez. Csakhogy hazánk ellen nem csupán a horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos eljárás folyik. A kohéziós forrásokból 6,3 milliárd eurónyi kifizetést függesztettek fel a kondicionalitási (jogállamisági) eljárás miatt.

A kondicionalitási eljárás során világosan meghatározták azt a 17 átláthatóssággal és igazságüggyel kapcsolatos „szupermérföldkövet”, melyek teljesítését további 10 fejlesztési reformmal együtt feltételül szabták a kifizetésekhez.

A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (Recovery and Resilience Facility: RRF) 5,8 milliárd eurós nem visszatérítendő támogatásainak, valamint a RePowerEU fejezet terhére 3,9 milliárd eurónyi hitelkeretének lehívásához tehát összesen 27, 17+10 vállalást kellene teljesíteni. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások azonban érezhetően akadoznak az utóbbi időben. A kohéziós forrásoknak ráadásul van még egy 2,7 milliárd eurós szelete, melyhez három kulcsfontosságú ügy (vita a tudományos élet szabadságáról, az úgynevezett gyermekvédelmi törvényről, illetve a menedékjogi vita) miatt nem férhet hozzá Magyarország. Ám ez utóbbiak csupán az érintett uniós programoknál gátolják meg a kifizetéseket, ha ezeken kívül minden mást orvosolnak, akkor az RRF, a RePowerEU, továbbá a kohéziós források többi részét folyósíthatja az Európai Bizottság.

Jelen pillanatban úgy tűnik, a három említett ügy (2,7 milliárd eurót blokkol) és a szupermérföldkövek által felfüggesztetett részen (6,35 milliárd eurót tesz elérhetetlenné) kívüli 13 milliárd eurónyi kohéziós forrás szabadul fel a közeljövőben. A kormánynak először számlát kell majd küldenie a Bizottságnak, mely ellenőrzi azok jogszerűségét, s ha mindent rendben talál, teljesíti a kifizetéseket. A kormány eddig 200 milliárd forintnyi számlát küldött Brüsszelbe, ezeket azonban csak a horizontális feljogosító feltételek teljesülése után vizsgálják meg. A Portfolio.hu úgy tudja, idén kiküldenek még egy számlaköteget: egy újabb, 500 milliárd forintos kifizetésre számítanak év végén, vagy a jövő év elején.

A RePowerEU fejezet hiteleinél az előlegfizetéseknél nem előfeltétel a helyreállítási alap szupermérföldköveinek teljesítése. Így a Bizottság legfeljebb 10+10 százalékának megfelelő összegű előfinanszírozást folyósíthat két részletben a vállalt feladatok ütemezésének végrehajtása szerint. A 3,9 milliárd eurós hiteligény elfogadását alapul véve mindez azt jelenti, hogy a 0,7 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatási résszel számolva akár összesen 920 millió eurónyi előleget vehetne fel Magyarország – írja a Portfolio.hu.

Az első 460 millió eurós részlet 2024 januárjában, a második pedig 2025 elején érkezhet meg Magyarországra.