Döntött az alapkamatról a Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25%-on hagyta az alapkamatot, a februárban megkezdődött lazítás tehát nem folytatódik.
Ha a jelenlegi inflációs adatokból indulunk ki, akkor talán időszerűnek is tűnhetne a vágás, de a döntéshozók a közel-keleti háború pénzpiaci kockázatait sem hagyhatták figyelmen kívül – hívja fel rá a figyelmet a Portfolio.hu cikke. A fejlemény egyébként összhangban áll az előzetes várakozásokkal. A szakértői becslések szerint a fejlődő országok közül a legnagyobb mértékben a magyar és a lengyel inflációba gyűrűzik át az olajárrobbanás hatása, a helyzet tehát fokozott óvatosságot követel meg – írja a 24.hu az Amundi Alapkezelő kommentárjára hivatkozva. Bár a jegybankok leginkább a volatilis energia- és élelmiszerárak nélküli maginflációra figyelnek, a fejlődő piacokon az olajsokkon való „átnézés” több tényező miatt is nehezebb, mint a fejlett piacokon. A fejlődő piaci inflációs indexekben rendszerint magasabb az energia súlya, sőt a sokkokat a deviza gyengülése is tetézheti, és azt is érdemes hozzászámítani, hogy a monetáris politika hitelessége rendszerint alacsonyabb is ezekben a régiókban.
Ezt olvastad már?
Brutális zuhanás az aranypiacon: 15 éve nem láttunk ekkora összeomlást egyetlen hét alatt
A kiindulási pont most viszonylag kedvező a Magyar Nemzeti Bank számára, hiszen az általa kínált reálkamat magas, így a vezetés megítélése is pozitív.
„Bár a rendszerben sok az ártorzító tényező, jelenleg úgy gondoljuk, hogy az MNB csak eltolja a kamatvágási pályát, de ez nem fordul át kamatemelésbe, ahogy azt a piac árazza. Ez azonban nagymértékben függ az iráni konfliktus alakulásától” – fogalmazott Kiss Péter befektetési igazgató.
Februárban csaknem másfél év után csökkentette 6,25%-ra az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, ami nem csupán az előzetes elemzői várakozásokkal csengett egybe, de az 1,4%-os februári inflációs adattal bőven a jegybanki célsáv alá esett az áremelkedés üteme, mi több, az egész évre vonatkozóan alacsonyabb inflációs pályát is vetített előre.
A piac és a szakértők három hete még további kamatcsökkentéseket vártak az év során, sőt, sokan úgy kalkuláltak, hogy március végén jöhet a következő lazítás, de a közel-keleti háború felülírt minden előzetes forgatókönyvet. Az energiaárak az egekbe szöktek, az inflációs nyomás fokozódni, a forint pedig gyengülni kezdett: a Monetáris Tanács már két hete döntött arról, hogy az energiaimport kiegyenlítésére a devizatartalékot is rendelkezésre bocsátják, ezzel is tehermentesítve a piacot. Jóllehet a lépés csökkentette a forint kilengéseit, a deviza ennek dacára is volatilis maradt.
Eközben a nemzetközi turbulencia is éreztetni kezdte hatását a hazai pénzpiacokon, az állampapírhozamok rohamos mértékben emelkedtek, s a bankközi határidős kamatmegállapodásokban is megjelentek az első kamatemelésre vonatkozó várakozások a horizonton. (Igaz, ezekből inkább a piaci zavar volt kiolvasható, nem pedig tényleges kamatemelési várakozás.) A felsorolt tényezők miatt már a keddi ülés előtt egyértelművé vált, hogy az MNB ilyen feltételek mellett nem tudja tovább csökkenteni a kamatot.
Forrás: Portfolio.hu, 24.hu
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
