Az év elején repülőrajtot vett a világgazdaság, aztán jött Trump, és minden megváltozott

Az OECD új gazdasági előrejelzése szerint mostanra a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szorost övező szállítási zavarok váltak a világgazdaság legsúlyosabb kockázatává.

A világgazdaság a várakozásoknál kedvezőbb helyzetből vágott neki 2026-nak: a gazdasági növekedés meglepő stabilitást mutatott, amelyet a mesterséges intelligenciához kapcsolódó nagyszabású beruházások sokasága, a támogató pénzügyi környezet és a kereskedelmi feszültségek mérséklődése is táplált. Az év első hónapjaiban ezért egyre biztatóbbnak tűntek a kilátások, és sok elemző a globális növekedési előrejelzések emelését tartotta indokoltnak. Aztán megérkezett Trump, és az optimista hangulat szinte teljesen szertefoszlott. Az OECD legújabb gazdasági előrejelzéséből kiviláglik, hogy mostanra a Közel-Keleten kialakult konfliktus vált a világgazdasági kilátásokat leginkább meghatározó tényezővé. A Hormuzi-szoroson keresztül zajló szállítások akadozása, továbbá az energetikai és más kulcsfontosságú infrastruktúrák sérülése visszafogta a stratégiai nyersanyagok kínálatát, ami világszerte jelentékeny költségnövekedést eredményezett. A szervezet adatai alapján a globális olajkínálat 2026 februárja és áprilisa között 13,5%-kal esett vissza, miközben az öböl-menti országok olajkitermelése áprilisra 45%-kal zsugorodott. Csak olaj a tűzre, hogy a térségből érkező LNG-kivitel is megszűnt, így a világ gázellátása várhatóan mintegy 15%-kal marad el a korábban prognosztizált szinttől.

Ezt olvastad már?

Brutálisan erősödik a forint az euróval szemben, látótávolságba került az ötéves csúcs

Kettészakadt a Hormuzi-szoros: új korszak kezdődik a globális energiapiacon

A negatív hatások ugyanakkor messze nem korlátozódnak a kőolaj- és földgázpiacra. Az ellátási problémák a szénhidrogénekhez kötődő ipari alapanyagok piacát is érintik, többek között a műtrágyákét, a héliumét, a kénét és több más vegyipari termékét.

Az emelkedő alapanyagárak tovább fokozzák az inflációs nyomást, aláássák a gazdasági szereplők bizalmát, és visszafogják a háztartások fogyasztását. Másképpen fogalmazva: a lendületesen induló 2026-os világgazdaságot jelenleg egy jelentős kínálati sokk fékezi. A gazdasági folyamatokat övező bizonytalanság az iráni háború következtében olyan mértéket öltött, hogy az OECD a megszokott gyakorlattól eltérően nem egyetlen előrejelzést tett közzé, hanem két különböző pályát vázolt fel – írja a Portfolio.hu. A mérsékeltebb fennakadásokkal számoló forgatókönyv szerint a globális GDP növekedése a 2025-ben mért 3,4%-ról 2026-ra 2,8%-ra lassulhat, majd 2027-ben 3,1%-ra gyorsulhat.

Az infláció várhatóan tovább emelkedik: a G20-országokban az éves fogyasztóiár-index a 2025-ös 3,4%-ról 2026-ban 4,0%-ra nőhet, majd 2027-ben 3,1%-ra mérséklődhet, ahogy fokozatosan csökken az energia- és élelmiszerárakra nehezedő nyomás. Az OECD-tagállamok esetében az infláció a 2025-ös 4,0%-ról 2026-ban 4,3%-ra emelkedhet, mielőtt 2027-ben 3,0%-ra süllyedne.

A számok alapján világosan látszik, hogy amennyiben az energiaárak 2026 közepétől fokozatos csökkenésnek indulnak, a világgazdaság ugyan lassabb pályára állhat, de elkerülheti a súlyos recessziót. Ha viszont az ellátási zavarok 2027-ig fennmaradnak, a gazdasági károk felmérhetetlenek lehetnek: ebben az esetben a globális növekedés 2026-ban 2,1%-ra, 2027-ben pedig mindössze 1,8%-ra mérséklődhet. Az infláció szintje is másképp alakulna, mint a hamarosan lezáruló konfliktussal számoló esetben: 2026-ban 0,4, 2027-ben pedig 1,3 százalékponttal lenne magasabb.

Forrás: Portfolio.hu

Borítókép: Library of Congress, Unsplash