Puskaporos hordó a Közel-Keleten: Trump visszatáncolt a Hormuzi-szorost fenyegető vámtól

Ismét a pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten, miután az Egyesült Államok és Irán közötti törékeny tűzszünet összeomlott. Miközben a térségben folyamatosak a rakétatámadások és a robbanások, Donald Trump amerikai elnök tőle megszokott módon, a közösségi médián keresztül alakítja a globális geopolitikát – és a világpiac azonnal reagál a szavaira.

Trump visszavonulót fújt, de megkéri az árát

Alig egy nappal azután, hogy Donald Trump sokkolta a piacokat a bejelentéssel, miszerint az USA 20%-os „restitúciós díjat” (gyakorlatilag vámot) vetne ki a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoroson áthaladó összes kereskedelmi szállítmányra, az elnök hirtelen meghátrált.

A Truth Social platformon közzétett bejegyzésében közölte: a tervezett 20%-os büntetővámot elengedi, cserébe viszont az öbölmenti arab államoknak „hatalmas volumenű” kereskedelmi és beruházási megállapodásokat kell kötnie az Egyesült Államokkal, gyárakat és tőkejuttatást áramoltatva az amerikai gazdaságba.

Ezt olvastad már?

Új szakaszához érkezett az iráni háború? Amerika egy hónap után ismét támadásba lendült

Trump és Zelenszkij személyes találkozóján múlhat az ukrajnai béke?

Trump üzletemberi szemlélete mögött azonban kőkemény katonai nyomásgyakorlás áll. Az elnök egyúttal világossá tette: a Hormuzi-szorost teljesen lezárják az iráni áruk és az iráni kikötőkbe tartó hajók előtt.

„A Hormuzi-szoros minden hajóforgalom előtt nyitva áll, kivéve Iránt – mindez az ő hazug, erőszakos és rosszindulatú vezetésük miatt van, amely a teljes pusztulás útjára tereli őket” – fogalmazott Trump, megerősítve, hogy az amerikai haditengerészet megkezdte az iráni kikötők teljes blokádját.

Lángoló tankerek és robbanások a nukleáris létesítmények mellett

A diplomáciai üzengetések mögött valós háborús pusztítás zajlik. ALig néhány napja az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) drónokkal és rakétákkal mért csapást a szorosban közlekedő kereskedelmi hajókra. A támadásokban két tankerhajó is megsérült, az ENSZ tengerészeti ügynöksége (IMO) szerint pedig legalább két tengerész életét vesztette, köztük egy indiai állampolgár.

Válaszul az amerikai hadsereg azonnali légicsapásokat hajtott végre Iránon belül, hogy gyengítse Teherán képességét a kereskedelmi hajózás akadályozására. Az iráni állami média szerint robbanások rázták meg a délnyugati kikötővárosokat, köztük Abadant és Bushehrt is – ez utóbbi ad otthont az ország egyetlen polgári atomerőművének.

Közben az iráni rakéták az Egyesült Államok szövetségeseit is célozzák: Bahreinben és Jordániában található amerikai katonai létesítményeket ért támadás. Egy Bahreinben élő brit expat a BBC-nek így mesélt a terrorról:„Olyan hangos volt, hogy utána még mindig remegtek a falak. Öt hatalmas robbanás rázta meg a környéket, az ablakunkból berepülő szilánkok megvágták a lábamat.”

Világméretű gazdasági hullámok

A konfliktus azonnali pénzügyi láncreakciót indított el. Nemcsak az olaj ára ugrott meg a kritikus tengeri útvonal megbénulása miatt, de a globális inflációtól való félelem is felerősödött. Nagy-Britanniában az államkötvények hozamai (a kormányzati hitelfelvétel költségei) május óta először emelkedtek 5% fölé, ami komoly fejfájást okozhat a július végén hivatalba lépő új brit miniszterelnöknek.

Európai légügyi hatóságok (EASA) eközben arra figyelmeztették a légitársaságokat, hogy a kiszámíthatatlan katonai fejlemények és a rakéta- és drónveszély miatt július végéig szigorúan kerüljék el a Perzsa-öböl, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek légterét.

A helyzet óráról órára változik, a tét pedig hatalmas: a világ olajkereskedelmének egyötöde halad át azon a szűk tengerszoroson, amely most egy globális gazdasági és katonai vihar középpontjává vált.

Forrás: BBC

Borítókép: Hisham Zayadneh, Pexels