10 éven belül itt az 500 forintos euró?

A forint már eddig is trendszerűen veszített értékéből, és semmilyen jel nem utal arra, hogy a folyamat a jövőben megtorpanna, vagy akár inverzbe fordulna. Nem az tehát a kérdés, hogy lesz-e 500 forintos euró, hanem az, hogy mikor kerülhet erre sor.

Több mint másfél év után ismét átlépte a 400 forintos határt az euró árfolyama: devizánk régóta nem látott mélységbe süllyedt, ami természetesen sokakban kétséget ébresztett a jövőt illetően. A Privátbankár hétfői cikkének legfontosabb konklúziója: nem is lehet kérdés, hogy lesz-e majd 500 forintos euró, az elemzések inkább csak a tekintetben oszlanak meg, hogy mikor kerülhet sor erre az újabb, lélektanilag is jelentős határátlépésre.

2024. október 11-én 400,94 forintba, tíz évvel korábban viszont csupán 307,42 forintba került egy euró. Ez 30,78 százalékos áremelkedést jelent, ami éves bontásban 3 százalék lenne, ám kamatos kamattal számolva „csak” 2,72 százalék.

Ha ugyanilyen ütemű forintgyengüléssel számolunk, akkor azt találjuk, hogy 2032. október 21-én délután lesz 500 forint 1 euró. Az eredmény persze nagyban függ attól, hogy milyen messzire megyünk vissza az időben a majdani árfolyam megbecsléséhez. Sőt, ez a kalkuláció már csak azért is okot adhat némi félreértésre, mert korántsem biztos, hogy a jövőben is ugyanolyan mértékű lesz a pénzromlás, mint az eddigi esztendőkben. Egyvalami viszont bizonyos: a forint hosszú ideje trendszerűen gyengül az euróval szemben, ami a Privátbankár cikke szerint részben annak köszönhető, hogy a magyar infláció mértéke meghaladja az eurózóna legfontosabb országaiban tapasztalható pénzromlás ütemét. Noha ez rövid távon még nem biztos, hogy forintgyengülést okoz, hosszú távon a jelentősége felértékelődik.

A Pénzcentrum Gyurcsik Attila pénzügyi vezető (CFA) bejegyzését is ismertette, amit a szakértő a Concorde Értékpapír Zrt. blogján tett közzé. Gyurcsik úgy látja, idehaza általában túlbecsülik a magyarországi politikusok és a jegybankelnökök szerepét devizánk árfolyamának rövid távú alakulásában. Azt ugyanakkor ő sem cáfolta, hogy hosszabb távon akár a belpolitika is meghatározhatja a forint jövőjét. „A forint árfolyama tízéves távon külső sokkok nélkül is 500 forint felé emelkedhet az euróval szemben” – szögezte le a pénzügyi vezető.

És ez egyáltalán nem tűnik valóságtól elrugaszkodott forgatókönyvnek, ha abból indulunk ki, hogy tíz éve még 300 forint körüli szinten mozgott az árfolyam. Ahhoz viszont, hogy rövid távon is nagyot csökkenjen a forint értéke, jelentős külső sokk is szükséges, és Gyurcsik szerint most ez is benne van a levegőben. A szakember arra a nagy horderejű gazdaságpolitikai döntésre célzott, amely szerint hazánk erőforrásait, főleg a szakképzett és olcsó munkaerőt nagyrészt német autógyárakban és akkumulátorgyárakban foglalkoztatjuk. „Tehát lényegében az összes tojásunkat egy kosárba tettük” – összegezte Gyurcsik.