A helyes rétegezés, avagy így vedd fel egymásra a ruhákat!
Azért azt nem mondanánk, hogy a rétegezés művészet vagy tudomány, de a pesti utcaképet elnézve mindenképpen valami olyan dolog, amit tanulni kell. Bármilyen drága ruhákat vehetünk, ha nincsenek helyesen hordva, akkor az egész megjelenésünknek annyi, szedett-vedett hatást fogunk kelteni, bármennyit is hagytunk ott az üzletben.
A rétegezés első blikkre őszi-téli témának tűnhet, furcsa, hogy tavasz elején foglalkozunk vele. Egyrészt még simán elkellhet reggel és este pár réteg, másrészt, amilyen furcsa anomáliákat produkál újabban az időjárás, sose lehet tudni, mikor vesszük ennek a skillnek hasznát. (Arról nem is beszélve, hogy még simán utazhatunk valami hideg helyre is az év közben.) A réteges öltözködés fontosságát már gyerekkorunkban a szánkba rágták, egy-két megfázás után pedig mindenki szépen felvette azt a mennyiségű felsőruházatot, amit az édesanyja kikészített neki.
Szemmel láthatólag a kedves mama divattippjei egy életre beleégtek a tudatba, így fordulhat elő, hogy a magyar férfi simán ráhúz az öltönyére egy széldzsekit, vagy bármi mást, ami a keze ügyébe akad.
És igen, nem élünk már a XX. század első felében, amikor csak szövetkabát volt az elfogadott, vannak már olyan bőrhatású pufidzsekik is, amelyek egész tűrhetők – de azért még mindig a szövet- vagy a ballonkabát az igazi.
Ami nem mindig megy ránk egy válltöméses zakót is viselve, ez igaz. Ilyenkor sem a susogós dzseki a megoldás, hanem az úgynevezett panyókára vetés. Ha a régi festményekre gondolunk, gyakran látjuk így a férfiakat, hiszen a díszmagyarnál is vállra vetették a zubbonyra felvehető dolmányt. Szóval az, hogy nem dugjuk be az ujjunkat a kabátba, csupán ráterítjük a vállunkra, nem a mai kor vívmánya.
Ha több réteg mintás ruhát veszünk egymásra, arra figyeljünk, hogy az egyik aprómintás legyen, hogy optikailag ne konkuráljon egymással a kettő. Mivel tudjuk már, hogy olyan, hogy rövid ujjú ing igazából nincs is, ha ingre veszünk pulóvert, nem hajtjuk fel előbbi ujját, hanem akár egy zakó alól, kb. egy centi kilóg a mandzsettából. Hogy a gallér ki vagy be van tűrve, ez habitus kérdése, a betűrt gallér rendezettebb hatást kelt talán – szerintünk legalábbis.
Ha V-nyakú pulcsit választunk, ne környakú pólót vegyünk alá! Ugyanígy nem esztétikus látvány, amikor valaki trikót vesz fel az inge alá, de annak szálsűrűsége nem megfelelő, és mindenki látja zakó hiányában az alsóruházatot. És mindegy, hogy a fehérneműnek van-e ujja vagy sem, ha atléta helyett T-shirtöt használunk, az sem kandikálhat ki a nyaknál.
A mellény kérdése manapság igen érdekes. A háromrészes öltönyöknél fix a pozíciója, de egy casual szettnél bárhol lehet: zakó alatt vagy felett is. A pufimellényeket szeretik kívülre, kvázi kabát gyanánt hordani. Igazából lehet, mert sportos hatást kelt, és kik vagyunk mi, hogy meggátoljunk új trendeket.
A pulcsit régen a derekunkra csomóztuk, ma pedig már a zakó felett a nyakba kötve is van rá példa. Bár a szépérzékünk talán mégis azt súgja, hogy az ingen mutat ekképp a legjobban, nemde?