Visszafordíthatatlan lehet a tengerszint-emelkedés - figyelmeztetnek a kutatók

A legfrissebb kutatások szerint a világ jégtakarói menthetetlenül olvadnak – még akkor is, ha sikerülne tartani a klímacélokat. A tengerparti városoknak ideje felkészülni egy olyan jövőre, amelyben a víz az úr.

Még ha a világ holnaptól csodával határos módon képes lenne is tartani a párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 °C-os határt, a grönlandi és antarktiszi jégtakarók olvadása akkor is kikerülhetetlen lenne – derül ki egy friss, több nemzetközi kutató részvételével készült tanulmányból, amely a Communications Earth & Environment című tudományos lapban jelent meg. A kutatók nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy meghatározzák: vajon létezik-e „biztonságos” globális hőmérsékleti szint, amelynél még megállítható a jégtakarók visszahúzódása. A válasz röviden: nem sok jóra számíthatunk.

Már a mostani melegedés is túl sok

A jelenlegi, 1,2 °C-os globális felmelegedés is elegendő lehet ahhoz, hogy visszafordíthatatlan olvadási folyamatokat indítson be. A két legnagyobb jégtakaró – Grönland és az Antarktisz – együttesen annyi édesvizet tartalmaz, amely elméletben 65 méterrel emelhetné meg a tengerszintet. Bár ennek teljes megvalósulása rendkívül valószínűtlen, már néhány méter emelkedés is városok százait sodorhatja veszélybe – írja a CNN.

Az 1990-es évek óta négyszeresére nőtt az évente elvesztett jégmennyiség, jelenleg körülbelül 370 milliárd tonna jég tűnik el évente. Ennek hatására a tengerszint-emelkedés üteme is megduplázódott az elmúlt három évtizedben – és a jelek szerint ez csak a kezdet.

A tanulmány szerint már az 1,5 °C-os melegedés is „bőven túl sok”, ha a cél a jégtakarók stabilitásának megőrzése lenne. A kutatók szerint a tengerszint-emelkedés nem hogy lassulna ezen a szinten – éppen ellenkezőleg, felgyorsul.

„Nem arról van szó, hogy 1,5 foknál megáll a tengerszint-emelkedés – épp ekkor indul be igazán” – fogalmazott Chris Stokes, a tanulmány egyik szerzője, a Durham Egyetem kutatója.

Jelenleg világszerte közel 230 millió ember él egy méternél alacsonyabban fekvő területeken. Már csekély mértékű jégolvadás is drasztikusan átalakíthatja a partvonalakat, és milliókat kényszeríthet otthonaik elhagyására. A kutatás szerint a század végére évente akár 1 centiméterrel is nőhet a globális tengerszint – ez 40 centit jelent egy évszázad alatt, ami sok mai fiatal életében bekövetkezhet.

„Ilyen mértékű elvándorlást modern civilizáció még nem látott” – figyelmeztetett Jonathan Bamber, a tanulmány másik szerzője, a Bristoli Egyetem kutatója.

A probléma egyik legaggasztóbb vetülete, hogy a jégtakarók úgynevezett „fordulópontjai” – amikor az olvadás visszafordíthatatlanná válik – egyelőre homályosak. A klímaváltozás nem lineárisan történik, a most még biztonságosnak tűnő szintek egyik pillanatról a másikra válhatnak veszélyessé.

„Kezdetben úgy hittük, hogy Grönland destabilizálódásához legalább 3 °C-os globális melegedés szükséges. Ma már azt látjuk, hogy akár 1,5 °C is elég lehet” – áll a jelentésben. A kutatók szerint, ha el akarjuk kerülni a jégtakarók gyors összeomlását, valójában 1 °C körüli melegedés lehetne az igazán biztonságos szint – ehhez viszont drasztikusan vissza kellene szorítani a fosszilis energiahordozók használatát. Jelenlegi globális energiapolitikák mellett ez gyakorlatilag elképzelhetetlen.

Akkor most már teljesen mindegy?

Korántsem. A kutatók szerint minden egyes megtakarított tizedfok számít. Bár a jég olvadása már elindult, nem mindegy, milyen gyorsan következik be. „A legjobb, amiben reménykedhetünk, az egy lassú, egyenletes emelkedés. És már ez sem túl biztató” – mondta Stokes.

Szerinte nem szabad feladni a klímacélokat, még ha azok nem is hozzák el a csodát. „Ha sikerül 1,5 °C alatt tartani a melegedést, az hatalmas teljesítmény. De ez nem jelenti azt, hogy ezzel meg is állítjuk a tengerszint emelkedését vagy a jégtakarók olvadását.”