Múlt hónapban nagy port kavart a hír, miszerint bizonyos amerikai vállalatok a mesterséges intelligencia segítségével követik nyomon az alkalmazottaik munkahelyi kommunikációját. De vajon az AI tényleg szűkíti a privát szférát az irodában? És a vállalatvezetők valóban a beosztottak megfigyelésére használják a technológiát?
A céges alkalmazottak és a munkaügyi ügyvédek egyaránt mély ellenérzéseiknek adtak hangot, amikor februárban kiderült, hogy a Walmart, a Starbucks, a Delta és a Chevron is a mesterséges intelligencia segítségével követheti nyomon az alkalmazottak munkahelyi kommunikációját. A szakemberek ugyanakkor azt mondják, bár az AI ilyen jellegű munkahelyi alkalmazása ma még újdonságnak számít, az korántsem meglepő, hogy a vállalatvezetők figyelemmel kísérik beosztottjaik irodai beszélgetéseit. A mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése pedig sokkal kifinomultabbá teheti a megfigyelési technikákat – idézi a CNN David Johnson, a Forrester Research vezető elemzőjének véleményét.
“Újdonság viszont, hogy az iparági szereplőkben egyre inkább tudatosodik, hogy a megfigyelésnek ez a fajtája bizonyos körülmények között megváltoztatja a munkavállalói viselkedést és morált, nem beszélve a munkahelyeken elfogadott irányelvekről” – tette hozzá a szakértő.
A Qualtrics friss tanulmánya szerint a nagyvállalatok vezetősége ma már helyesli a mesterségesintelligencia-alapú szoftverek munkahelyi használatát, az alkalmazottak 46 százalékát azonban nyugtalansággal tölti el az egyre népszerűbb gyakorlat. Johnson ennek dacára is azt mondja, a dolgozói kommunikáció monitorozásába előbb-utóbb minden fontos szervezet be fogja vonni az AI-t.
Ma már számos amerikai nagyvállalat használja az Aware nevű startup AI-alapú irodai szoftverét, mely a munkahelyi zaklatás és megfélemlítés, sőt a kibertámadások és bizonyos gazdasági bűncselekmények (például a bennfentes kereskedelem) kiszűrésében is segítséget nyújthat. A technológia megőrzi az adatok anonimitását, egészen addig, amíg nem válik szükségessé azok nyilvánossá tétele. Ha bármilyen panasz merül fel, a jogi vagy a humánerőforrás részleg végzi a további vizsgálatokat.
A Chevron a CNN-nek elmondta: az Aware termékét arra használják, hogy figyelemmel kövessék a saját Workplace platformjukon megjelenő nyilvános kommenteket és interakciókat, ahol a dolgozók bejegyzéseket tehetnek közzé és hozzászólásokat publikálhatnak. A Walmart elsősorban azért használ AI-alapú szoftvert, hogy elhárítsa a belső kommunikációs csatornáit érő fenyegetéseket, valamint nyomon kövesse a legfrissebb munkavállalói trendeket. Ez utóbbi cél vezérli a Deltát is, mely a mesterséges intelligencia segítségével a belső közösségi platformját is moderálja.
Természetesen mások is kínálnak hasonló szolgáltatásokat, mint a már említett Aware. A Proofpoint nevű kiberbiztonsági cég saját fejlesztése lehetővé teszi a kiberkockázatok folyamatos monitorozását (a program segítségével kiszűrhető például az a dolgozó, aki szenzitív munkahelyi adatokat tölt le és továbbít az otthoni e-mail címére). A szoftver – mely mostanában egyre népszerűbb a Fortune 100 vállalatok körében – akár korlátozhatja is bizonyos AI-eszközök (például a ChatGPT) használatát a munkahelyi rendszereken, ha úgy ítéli meg, hogy ezek alkalmazása ütközik a vállalati irányelvekkel.
Mindezek ellenére úgy tűnik, a mesterséges intelligencia munkahelyi integrációja kételyeket és feszültséget ébreszt számos céges alkalmazottban. Reece Hayden, az ABI Research elemzője szerint nem meglepő, ha a dolgozók egyre gyakrabban érzik úgy, hogy titokban “kukkolják” őket. A szakértő kiemeli: mindez odáig fajulhat, hogy egy idő után egyre kevesebben mernek majd őszintén kommunikálni a Microsoft Teamshez hasonló belső üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül. David Johnson szerint a cégeknek óvatosan kell eljárniuk, ha nem szeretnék, hogy az AI-alapú megoldások általános bizalmatlanságot és rossz közérzetet szüljenek a beosztottakban.
