Így manipulálják döntéseidet az önkiszolgáló képernyők a gyorséttermekben – komfortosnak tűnnek, de közben sokkal többet költesz

Egyre több étteremben és boltban találkozhatunk nagy érintőképernyőkkel, az úgynevezett önkiszolgáló terminálokkal. De miért vásárolunk többet, ha ezeken adjuk le rendelésünket? A választ a viselkedéstudomány adja.

Birkenhead ipari övezetében, Merseyside külvárosában található az Evoke Creative, az a brit cég, amely az önkiszolgáló terminálok fejlesztésével foglalkozik, ugyanazokkal, amelyek például a McDonald’s-ban bukkannak fel. Dean Ward, a cég alapítója és termékfejlesztési vezetője szerint több oka is van annak, hogy ezek a gépek növelik a vásárlási kedvet.

„Először is megszűnik az a pszichológiai nyomás, ami akkor jelentkezik, amikor egy emberrel beszélünk és attól tartunk, hogy elítélnek minket” – mondja Ward. „Az extra sültkrumpli vagy a nagyobb adag kérésekor sokan nemet mondanak, mert tartanak a másik reakciójától. A terminálon viszont nincs ítélkezés.”

A vizuális megjelenítés – a termékek képei, a hozzávalók és a kapcsolódó ajánlatok – szintén növeli a vásárlói érdeklődést. Az upsell, vagyis a további ajánlatok felkínálása minden rendelési pontnál hatékony, mert a vásárló több időt tölt a döntéssel, és kevésbé érzi magát megítélve.

Ezt olvastad már?

Lemondott az OpenAI hardverfejlesztési vezetője a Pentagon-megállapodás miatt

Így formálják át az okostelefonok az agyunkat

Több költés, kimutatható eredmények

A számok alátámasztják Ward állításait: a Vita Mojo technológiai cég adatai szerint a vásárlók 61%-a költ többet egy terminálnál, mint a hagyományos pénztárnál, akár 40%-kal nagyobb összeget is.

Ez a jelenség a viselkedéstudomány egyik kiemelt területére, az emberi döntéshozatalra vezethető vissza. Már az 1940-es években az amerikai RJ Reynolds dohánycég kampányokat futtatott az „orvosok Camel cigit szívnak a leggyakrabban” szlogennel, kihasználva az ún. „hatósági torzítást” (authority bias), amely során hajlamosak vagyunk követni azokat, akiket szakértőnek vagy tekintélynek látunk. Napjainkban ezt látjuk a fogkrémeknél, sportcipőknél vagy táplálkozási ajánlásoknál is.

Tudatos és tudat alatti hatások

A viselkedéstudomány nemcsak pénzügyi döntéseknél vagy éttermekben működik. A Leicesteri Egyetem kísérlete kimutatta, hogy azokon a napokon, amikor francia zenét játszottak, a francia borok, míg azokon a napokon, amikor német zenét játszottak, a német borok fogytak jobban a szupermarketekben, anélkül, hogy a vásárlók tudatában lettek volna a hatásnak.

Hasonló módszereket alkalmazott a világ élelmezési programja (WFP) Tunéziában, a Salla Salla című televíziós drámasorozat kapcsán. A viselkedéstudomány eszközeivel alakították a forgatókönyvet, így a sorozat a nézői számára élvezetes formában közvetítették az egészséges étkezés és az élelmiszer-pazarlás csökkentésének üzenetét. Az eredmény: a műsor adása idején 22%-kal csökkent a kenyérfogyasztás az országban.

Legyen szó márkákról, kormányokról vagy az ENSZ-ről, a viselkedéstudomány egyre inkább formálja a döntéseinket, sokszor anélkül, hogy észrevennénk. Az önkiszolgáló terminálok csak a jéghegy csúcsát jelentik, de jól mutatják, mennyire tudatosan alakítják a technológiák a vásárlói magatartást, miközben kényelmesebbé és személyre szabottabbá teszik az élményt.

Forrás: BBC

Borítókép: ASphotofamily, Freepik