Felkavaró, mi történhet veled, ha a ChatGPT függőjévé válsz

Riasztó konklúzióval zárult az MIT új kutatása: az amerikai szakértők szerint a ChatGPT túl gyakori használata csökkentheti az agyi aktivitást, gátat vethet a kritikus gondolkodásnak, és kiváltképp nagy veszélyt jelent az iskolapadot koptató fiatalokra nézve.

Ma már az amerikai középiskolások és egyetemisták 89 százaléka hívja segítségül a ChatGPT-t, ha nehézségei támadnak a házi feladat megoldásakor – írja a Fast Company. Ez az adat már önmagában is azt sejteti, hogy a mesterséges intelligencia túlzott használata háttérbe szoríthatja – sőt akár károsíthatja is – a kritikus gondolkodást, de az MIT szakértőinek legújabb kutatása egyenesen a legsötétebb balsejtelmeket igazolja. A tudósok összesen 54 – 18 és 39 év közti – bostoni lakost vontak be a vizsgálatukba. A résztvevőket három csoportra osztották: mindannyiukat arra kérték, hogy írjanak esszéket, de míg az első csoport igénybe vehette a ChatGPT segítségét, a második pedig a Google keresésre támaszkodhatott, addig a harmadik önállóan, saját kútfőből dolgozott. A tudósok EEG-vel mérték az agyi aktivitást, 32 különböző régióra terjesztve ki a vizsgálatot.

A ChatGPT-t használó alanyok teljesítménye a teszt során hanyatlásnak indult, s végül mind neurális, mind nyelvi, mind pedig viselkedési szinten alulmúlta a másik két csoportét.

Nem meglepő, hogy azok a résztvevők, akik igénybe vették a mesterséges intelligencia segítségét, egy idő után már kevésbé érezték azt, hogy az előállított szöveg az ő produktumuk volna. Nehezükre esett továbbá, hogy visszaidézzék esszéjük bizonyos részleteit, ami szintén azt mutatta, hogy a nagy nyelvi modellektől való függőség csökkenti az agyi aktivitást, mi több, a memória működését is korlátozza. Sőt, a ChatGPT használói idővel egyre lustábbak lettek – a harmadik esszénél már szinte csak a mesterséges intelligencia által generált szövegeket másolták be. Az írásműveket értékelő angoltanárok véleménye szerint e csoport tagjai „lélektelen” esszéket készítettek, melyekben az önállóság csíráját sem lehetett felfedezni.

Ugyanakkor azok az alanyok, akik segédeszköz nélkül vágtak neki a munkának, sokkal meggyőzőbb eredményeket mutattak fel, és a saját szövegeikkel is jóval elégedettebbek voltak. E csoport tagjainál kifejezetten magas neurális kapcsolódást figyeltek meg, főként az alfa, a théta és a delta sávokban, melyek a kreativitással, az emlékezőtehetséggel és az információk szemantikai feldolgozásával függnek össze. E csoport egyébként az elkötelezettség és a kíváncsiság tekintetében is fölényesen felülmúlta a ChatGPT-t használó esszéírókat.

Nataliya Kosmyna, a tanulmány vezető szerzője kijelentette: a mesterséges intelligencia azokra a fiatalokra – elsősorban középiskolásokra és egyetemistákra – jelent igazi veszélyt, akiknek az agya még mindig fejlődik. Ez már csak azért is elgondolkodtató, mert az OpenAI februári jelentése szerint a ChatGPT egyetemista felhasználóinak több mint 25 százaléka edukációs célból veszi igénybe a szolgáltatást.