Az elektromos autók korlátozott hatótávolsága régóta fejtörést okoz a szakembereknek, ám a legújabb hírek szerint a dél-koreai kutatók már kezükben tartják a megoldás kulcsát.
A mostani elektromos autók akkumulátorai részben a szilíciumra épülnek. A kémiai elem töltés közben kitágul, emiatt inkább nanorészecskeként hasznosítják, csakhogy előállítása így sokkal bonyolultabb és drágább folyamat. Az IFLScience cikke szerint a
Az egyetlen probléma, amit ebben az esetben ki kell küszöbölni, a részecske tágulása. A szakemberek a cél érdekében gél-polimer elektrolitot használtak, mely a töltési folyamat során a szilícium méretváltozását követve képes deformálódni.
A részecskéknek azonban kémiai szinten is össze kellett kapcsolódniuk a gél-polimer elektrolittal. A tudósok ezért erős kovalens kötést alakítottak ki a kettő között, ami garantálta a kellő stabilitást. Mindez természetesen az akkumulátor teljesítményét is befolyásolta – ami a hagyományos lítium-ion akkumulátoréhoz hasonló tulajdonságokat mutatott -, az energiasűrűség terén pedig 40 százalékos javulást észleltek a szakértők.
“Mikro-szilícium anódot használtunk, a végeredmény mégis egy stabil akkumulátor. Ez a kutatás közelebb visz egy nagy energiasűrűségű lítium-ion akkumulátorrendszerhez” – fogalmazott közleményében Soojin Park, a kutatás egyik résztvevője.
A tudósok úgy látják, egy ilyen akkumulátor előállítása rendkívül egyszerű, s az egyelőre kísérleti jellegű megközelítés azonnal átültethető lenne a gyakorlatba.
A jelenlegi elektromos autók nagy hátulütője, hogy még a prémium kategóriás modellek sem képesek 600-700 kilométernél nagyobb távot megtenni egyetlen töltéssel. A dél-koreai szakemberek szerint az ő módszerük segítségével akár az 1000 kilométeres határ is átléphető lenne.
