Alkut kötött a Telegram

A Telegram üzenetküldő alkalmazás bejelentette, hogy felhasználói IP-címeket és telefonszámokat fog átadni a hatóságoknak, amennyiben azok házkutatási parancsot vagy más érvényes jogi kérelmet nyújtanak be.

A szolgáltatási feltételek és adatvédelmi szabályzat módosítása „visszatartó erővel kellene, hogy bírjon a bűnözőkre” – mondta Pavel Durov, a Telegram vezérigazgatója hétfői Telegram-posztjában.

„Míg a Telegram felhasználóinak 99,999%-ának semmi köze a bűncselekményekhez, az a 0,001%, aki illegális tevékenységekben érintett, rossz hírnevet kelt az egész platformnak, veszélyeztetve csaknem egymilliárd felhasználónk érdekeit” – folytatta Durov.

Ez a bejelentés jelentős fordulatot jelent Durov számára, aki a platform orosz származású társalapítója, és akit a francia hatóságok múlt hónapban vettek őrizetbe egy, Párizstól északra fekvő repülőtéren.

Néhány nappal később a francia ügyészség vádat emelt ellene azzal, hogy lehetővé tette a bűncselekmények elkövetését a platformon. A vádak között szerepel gyermekbántalmazás képeinek terjesztésében és kábítószer-kereskedelemben való bűnrészesség is. Továbbá azzal is megvádolták, hogy nem működött együtt a bűnüldöző szervekkel.

Durov, aki tagadja a vádakat, élesen bírálta a hatóságokat letartóztatása után, mondván, hogy meglepő és „téves” az, hogy őt teszik felelőssé harmadik felek által a platformon elkövetett bűncselekményekért.

A kritikusok szerint a Telegram a félretájékoztatás, a gyermekpornográfia és a terrorizmushoz kapcsolódó tartalmak melegágya lett, részben annak a funkciónak köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy csoportok akár 200 000 tagot is befogadjanak. Ezzel szemben a Meta tulajdonában lévő WhatsApp csoportjai legfeljebb 1000 tagot engedélyeznek.

A Telegramot a múlt hónapban különösen nagy figyelem övezte, amiért szélsőjobboldali csatornákat is hosztolt, amelyek erőszakot szítottak angliai városokban. A héten Ukrajna betiltotta az alkalmazást állami eszközökön, hogy minimalizálja az orosz fenyegetéseket.

A 39 éves vezérigazgató letartóztatása vitaindító lett az internetes szólásszabadság védelmének jövőjéről. John Scott-Railton, a torontói egyetem Citizen Lab nevű kutatóintézetének vezető kutatója szerint Durov őrizetbe vétele után sokan elkezdték megkérdőjelezni, hogy a Telegram valóban biztonságos hely-e a politikai disszidensek számára – írja a BBC.

Elmondása szerint ez a legújabb irányelv-változás már most nagy aggodalmat váltott ki sok közösségben. „A Telegram úgy hirdette magát, mint egy platform, amely ellenáll a kormányzati követeléseknek, és vonzotta azokat az embereket, akik biztonságban akarták megosztani politikai nézeteiket olyan helyeken, mint Oroszország, Fehéroroszország és a Közel-Kelet” – mondta Scott-Railton. „Sokan most azt kérdezik: vajon ez azt jelenti, hogy a platform elkezd együttműködni az elnyomó rezsimekkel?”

Hozzátette, hogy a Telegram nem adott sok részletet arról, hogyan fogja kezelni az ilyen rezsimek vezetőitől érkező követeléseket a jövőben.

Kiberbiztonsági szakértők szerint, bár a Telegram korábban is eltávolított néhány csoportot, jóval gyengébb rendszerrel rendelkezik a szélsőséges és illegális tartalmak moderálására, mint a versenytárs közösségi média platformok és üzenetküldő alkalmazások.

A legutóbbi irányelvbővítés előtt a Telegram csak a terrorral kapcsolatos gyanúsítottakról szolgáltatott információkat, írja a 404 Media.

Hétfőn Durov megerősítette, hogy az alkalmazás most már egy „dedikált moderátorcsapatot” alkalmaz, akik mesterséges intelligencia segítségével rejtik el a problémás tartalmakat a keresési eredmények között.

Daphne Keller, a Stanford Egyetem Internet és Társadalom Központjának szakértője szerint azonban a problémás tartalmak elrejtése nem lesz elegendő a francia vagy európai jogszabályok teljesítéséhez. „Minden olyan tartalmat, amelyet a Telegram alkalmazottai megnéznek, és amelyekről nagy valószínűséggel megállapítható, hogy illegális, teljesen el kellene távolítaniuk” – mondta Keller.

Hozzátette, hogy egyes országokban a vállalatoknak értesíteniük kell a hatóságokat bizonyos súlyosan illegális tartalmakról, például a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló anyagokról is.

Keller megkérdőjelezte, hogy a bevezetésre kerülő változások elegendők lesznek-e a hatóságok számára, akik nyomozási célokra keresnek információkat, például hogy kik kommunikálnak egymással és milyen üzeneteket küldenek. „Ez egy olyan elköteleződésnek tűnik, ami valószínűleg kevesebb annál, mint amit a bűnüldöző szervek szeretnének” – mondta Keller.

Ez is érdekelhet: Az orosz Zuckerberg: csodagyerekből közellenség