Az orosz Zuckerberg: csodagyerekből közellenség

Pavel Valerjevics Durov sok embernek sok mindent jelent. Programozó csodagyerek. Milliárdos vállalkozó. A Kreml strómanja. A szólásszabadság harcosa. Legalább száz gyerek biológiai apja. Pavel Durov az orosz Facebooknak titulált VKontakte és a Telegram felhőalapú üzenetküldő alkalmazás alapítója, akit néhány nappal ezelőtt egy francia repülőtéren tartóztattak le.

Pavel Durov egyszerre ötvözi magában Mark Zuckerberg csodabogárságát, Jack Dorsey bizarr életmódját és Elon Musk libertariánus szemléletmódját – ennek tetejébe a pronatalizmus (mely szerint a nők legfőbb szerepe a gyerekszülés) és a gyermeknemzés megszállottja. Durov júliusban azt mondta, hogy több mint száz gyermek apja az elmúlt 15 évben tett spermaadományozásainak köszönhetően. A Bloomberg által 9,15 milliárd dollárra becsült vagyonnal (amely főként a 950 millió felhasználóval rendelkező, 30 milliárd dollárra érétkelt Telegramnak köszönhető), számos útlevéllel és lakóhellyel felfegyverkezve Durov egy évtizede határok nélküli életet él, az interneten gyakran félmeztelen ember, akinek küldetése, hogy biztosítsa a kommunikáció szabadságát a demokratikusan vagy más módon megválasztott kormányok kíváncsiskodásával szemben.

Durov letartóztatása egy régi vitát hoz felszínre

A Telegram végponttól végpontig tartó titkosítását, amely a felhasználók közötti kommunikációt még a vállalat alkalmazottai elől is rejtve tartja, ezzel azonban élesen szemben állnak a kormányok biztonsági aggályai és az Európai Unió nagy tech cégek visszaszorítására irányuló kampánya.

Csodagyerekek

Durov 1984-ben született a Szovjetunióban, de 4 éves korában családjával Olaszországba költözött – mondta a tech vállalkozó a jobboldali Tucker Carlsonnak egy ritka interjúban az év elején. A család a Szovjetunió összeomlása után költözött vissza Oroszországba, miután Durov apja állásajánlatot kapott a Szentpétervári Állami Egyetemtől.

Durov elmondta, hogy ő és idősebb testvére, Nyikolaj már kiskoruktól kezdve csodagyereknek számítottak matematikai képességeik miatt. Akkoriban még az idősebb testvér volt a nagyobb sztár. Durov elmondta, hogy bátyja gyerekként az olasz televízióban élőben oldott meg kockaegyenleteket, és többször nyert aranyérmet a nemzetközi matematikai olimpián. A fiatalabb Durov volt a legjobb tanuló az iskolájában, és helyi versenyeken indult. „Mindketten nagyon szerettünk kódolni és tervezni” – mesélte Durov.

Elmondta, hogy amikor a család visszatért Oroszországba, hoztak magukkal egy IBM PC XT számítógépet, ami azt jelenti, hogy „a 90-es évek elején azon kevés oroszországi családok közé tartoztak, akik ténylegesen meg tudtunk tanulni programozni.”

Az orosz Zuckerberg

Durov programozói képességei és vállalkozó beállítottsága vezetett a Vkontakte (VK) közösségi médiaoldal létrehozásához 2006-ban. Ekkor még csak 21 éves volt, épp akkor fejezte be az egyetemet. A VK hamarosan az orosz Facebookként vált ismertté, Durov pedig az orosz Mark Zuckerbergként került be a nemzetközi köztudatba.

Durov és a Kreml kapcsolata azonban sokkal hamarabb vált ellenségessé, mint Zuckerbergé Washingtonnal. Amikor 2013-ban a VK segítségével tüntetéseket kezdtek szervezni Kijevben az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics ellen, Durov szerint a Kreml arra kérte az oldalt, hogy adja át az ukrán felhasználók személyes adatait. „Úgy döntöttünk, hogy nem teljesítjük ezt a kérést, és ez nem tetszett az orosz kormánynak” – mondta Durov Carlson kérdésére.

Ez a döntés megpecsételte Durov sorsát a vállalatnál. Durov később lemondott vezérigazgatói tisztségéről, és ezzel megnyitotta az utat Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló emberek előtt, hogy átvegyék a vállalat irányítását. A vállalkozó 2015-ben 12%-os tulajdoni részesedését 300 millió dollárért adta el, majd elhagyta Oroszországot, miután állítása szerint egy kommandós csapat jelent meg az otthonában. Ma a VK állami irányítás alatt áll.

„Számomra soha nem a meggazdagodás volt a cél. Az életemben minden arról szólt, hogy szabad legyek. Amennyire ez lehetséges, az én életfeladatom az, hogy más embereknek is lehetővé tegyem, hogy szabaddá váljanak” – nyilatkozta a tech vállalkozó.

Mindenesetre az oldal hírnevet hozott neki, a The New York Times szerint ő lett Oroszország „legnagyobb sztárvállalkozója”.

„Mindegyik szar”

Míg Zuckerberg a WhatsAppot vásárolta meg a Meta közösségi médiabirodalmának kiépítésének részeként, addig Durov úgy döntött, hogy inkább saját üzenetküldő alkalmazást épít a nulláról, annak ellenére, hogy az ilyen platformok piaca már így is zsúfolt. Az ő mércéje szerint egyik sem volt elég jó.

„Nem számít, hány üzenetküldő alkalmazás van kint, ha mindegyik szar” – mondta Durov 2015-ben a TechCrunchnak.

Durov elmondta, hogy a Kremllel kapcsolatos tapasztalatai kulcsfontosságú motivációt jelentettek a 2013-ban alapított Telegram létrehozásában, amelynek székhelye most Dubaiban van. Ő és a testvére olyasmit akartak létrehozni, ami rejtve marad a kormányzatok kíváncsi szemei elől.

A vállalat erős, végponttól végpontig terjedő titkosítása és a sokat hangoztatott elkötelezettség a magánélet védelme iránt vonzónak bizonyult a Telegramot használók százmilliói számára – köztük végül a 2015 novemberi párizsi terrortámadásokat tervező terroristák számára is.

Az eset miatt az általában zárkózott Durov PR-akcióba kezdett, és interjúk sokaságát adta, hogy biztosítsa az óvatos felhasználókat arról, hogy a Telegram nem válik a terroristák WhatsAppjává. Durov szerint a Telegram egyszerűen a legbiztonságosabb üzenetküldő platform a piacon – és ha a kormányok számára egy hátsó ajtó létrehozásával kompromisszumot kötne, azzal aláásná az alkalmazás vonzerejét és a vállalat adatvédelmi elkötelezettségét. „Nem lehet biztonságossá tenni a bűnözők ellen, és nyitottá a kormányok számára” – mondta Durov 2016-ban a CNN-nek. „Vagy biztonságos, vagy nem biztonságos”.

Kreml-kérdések

A Telegram nem volt hajlandó engedni a biztonsági intézkedéseiből, így sorra összetűzésbe került a világ kormányaival – elsőként Oroszországgal. Moszkva 2018-ban megpróbálta betiltani a Telegramot, mert nem volt hajlandó kiadni a dekódoló kulcsokat az orosz biztonsági szolgálatoknak. Durov megfogadta, hogy szembeszáll a tiltással.

Úgy tűnt, hogy újabb leszámolás várható a technológiai vállalkozó és a Kreml között, de ebből nem lett semmi. A tilalmat 2020-ban feloldották. Az ezt követő években a Telegram azon kevés külföldi közösségi médiaplatformok egyike lett, amelyek korlátozások nélkül működtek Oroszországban. Ma már az orosz kormány számos tisztviselője számára a hivatalos kommunikáció kedvelt eszköze, miközben a Telegram fontos szerepet játszik az ukrajnai háborúban. Durov 2022 márciusában egy Telegram-posztban fogadkozott, hogy megvédi az ukrán felhasználók adatait. Durov a poszt szerint részben ukrán származású.

A vállalkozó kritikusai régóta pedzegetik azt a kérdést, hogy miként működhet a Telegram ilyen szabadon Oroszországban anélkül, hogy valamilyen engedményt tett volna a Kremlnek, az alapító azonban minden alkalommal visszautasítja ezeket a vádakat – gyakran hivatkozva a 2010-es évek elején kirobbant vitájára, ami miatt elhagyta Oroszországot.

Durov 2017-ben Dubaiba költözött, és a Bloomberg szerint a Telegram működését a dubaji Media Cityben lévő irodába helyezte át. A hálózat székhelye korábban Berlinben volt. A Forbes orosz kiadása szerint Durov 2021 februárjában állampolgárságot kapott az Egyesült Arab Emírségekben, 2021 augusztusában pedig francia állampolgárként honosították.

Ugyanebben az évben Durov Vlagyimir Putyin orosz elnököt parodizáló Instagram-posztja óriási figyelmet kapott. Durov Instagram-posztja, amely a találóan „Putin Shirtless Challange” nevet kapta, arra szólította fel a felhasználókat, hogy Putyin stílusában posztoljanak magukról fotókat meztelen felsőtesttel. Több mint 3000 fotó került fel az oldalra a hashtag alatt. Durov pedig azóta se hagyott fel a félpucér esztétikával.

Kattant a bilincs

Mielőtt Párizsban őrizetbe vették, Durov Azerbajdzsánban tartózkodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy időben, aki kétnapos hivatalos látogatáson volt az országban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy ők ketten nem találkoztak.

Bár Durov nyilvánosan hátat fordított Oroszországnak, a kormány gépezete hamar beindult az őrizetbe vétele után. Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő elmondta, hogy a párizsi orosz nagykövetség „azonnal munkához látott”, miután értesült Durov jogi problémáiról.

A Telegram pénzmosók, kábítószer-kereskedők és pedofilok által elkövetett visszaélések kérdése továbbra is nyugtalanítja a nyugati kormányokat. Durov franciaországi őrizetbe vételére a Telegram moderálásának hiányával kapcsolatos elfogatóparancs miatt került sor.

A Telegram közleményben reagált, miszerint „abszurd azt állítani, hogy egy platform vagy annak tulajdonosa felelős a platformmal való visszaélésekért”. A közlemény hozzátette, hogy a Telegram betartja az uniós törvényeket, és Durovnak nincs takargatnivalója.