A Meta közel duplájára emeli MI-kiadásait: Zuckerberg szerint 2026 mindent felforgat a munka világában

Mark Zuckerberg nem lassít: a Meta idén akár 135 milliárd dollárt is elkölthet mesterséges intelligenciára. Miközben egyre több iparági vezető buborékot emleget, a Facebook anyavállalata teljes erővel fogad az MI-re, még akkor is, ha ez rövid távon fájdalmas döntésekkel jár.

A Meta vezérigazgatója a 2025-ös pénzügyi eredményeket ismertető elemzői híváson jelentette be, hogy a vállalat idei beruházásai elérhetik a 135 milliárd dollárt, amelynek döntő része mesterséges intelligenciához kapcsolódó infrastruktúrára megy el. Ez közel kétszerese annak az összegnek, amelyet a cég tavaly fordított MI-fejlesztésekre, és jól mutatja, mennyire stratégiai kérdésként kezeli a technológiát. Az elmúlt három évben a Meta összesen mintegy 140 milliárd dollárt költött arra, hogy az MI-verseny élvonalába kerüljön.

Ezt olvastad már?

Rekord iPhone-eladások húzták fel az Apple bevételeit, de nem minden termékvonal teljesít jól

Kína csendben megnyeri a mesterséges intelligencia versenyt?

Zuckerberg víziója: kevesebb ember, nagyobb hatás

Zuckerberg szerint 2026 lesz az az év, amikor a mesterséges intelligencia gyökeresen átalakítja a munkavégzést. Megfogalmazása alapján már most látszik, hogy olyan feladatok, amelyek korábban nagy csapatokat igényeltek, ma egyetlen, kiemelkedően tehetséges szakember számára is elvégezhetők a megfelelő MI-eszközökkel. Ez a szemlélet egyszerre ígér hatékonyságot és vetít előre komoly szervezeti átalakulásokat.

A számok ugyanakkor azt is mutatják, hogy az agresszív beruházási politika rövid távon nyomást helyez a cégre. A Meta költségei 2025 végén gyorsabban nőttek, mint a bevételek, ami szűkítette a profitmarzsokat. A befektetők ennek ellenére pozitívan reagáltak: a részvények több mint hat százalékkal erősödtek a bejelentés után.

Hatékonyság, leépítések és az MI ára

A vállalat már idén több száz dolgozótól vált meg, főként a Reality Labs divízióban, amely a metaverzumhoz, hardverfejlesztésekhez és egyes MI-projektekhez kapcsolódik. Zuckerberg hangsúlyozta, hogy a cél nem pusztán a létszámcsökkentés, hanem az, hogy az alkalmazottak – különösen a mérnökök – olyan MI-alapú eszközöket kapjanak, amelyekkel lényegesen produktívabbá válhatnak. Ugyanakkor ő maga is elismerte: egyre nagyobb szakadék látszik azok között, akik hatékonyan tudják használni ezeket az eszközöket, és azok között, akik nem.

MI-lufi vagy történelmi áttörés?

A Meta optimizmusa éles kontrasztban áll több iparági vezető óvatosságával. A Cisco vezérigazgatója, Chuck Robbins szerint a mesterséges intelligencia hosszú távon akár az internetnél is nagyobb hatású lehet, de a jelenlegi befektetési láz sok szempontból a dotkomlufi időszakát idézi. Hasonlóan fogalmazott Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezetője, míg a Google élén álló Sundar Pichai „irracionális” elemekről beszélt az MI körüli felhajtásban. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója pedig nyíltan kimondta: szerinte a befektetők összességében túlságosan is fellelkesültek.

A Meta azonban láthatóan nem a fékezésben hisz. Zuckerberg stratégiája egyértelmű: aki időben és elég nagyot lép, az formálhatja a jövőt. Hogy ez végül forradalmi áttörést vagy egy fájdalmas kijózanodást hoz, arra valószínűleg nem kell sokáig várni, a következő évek döntik el, igaza volt-e a világ egyik legbefolyásosabb techvezetőjének.

Forrás: BBC

Borítókép: Julio Lopez, Unsplash