Átúszta a La Manche csatornát és megmászta az Everestet: így lett a Rolex a nagybetűs óramárka

A Rolex története is egy elhivatott és szenvedélyes alapítóval kezdődött.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

Ha óramárka, akkor valószínűleg mindenkinek a Rolex neve ugrik be elsőként. De miként lett a svájci márkából a ’80-as évektől a Wall Street-i imázs kötelező eleme, státuszszimbólum, mára pedig naponta 2000 óra gyártásával és 7 milliárd dolláros éves árbevétellel piacvezető óramárka?

hirdetés
hirdetés

Ahogy a területükön úttörő és meghatározó vállalatok esetében, úgy a Rolex története is egy elhivatott és szenvedélyes alapítóval kezdődött, és bár ma már keveset újítanak, megbízható óráikkal sallangmentesen az ipar legbefolyásosabb szereplőjeként vannak jelen. A Rolex ott volt az elmúlt évszázad nagy teljesítményeinél, így a neve összeforrt a kitartással, eltökéltséggel és az előremutató gondolkodással. “Rolex is evolutionary not revolutionary” – mondta Patrick Heiniger, aki 1992 és 2008 között vezette a márkát. Lássuk akkor a Rolex-evolúciót!

Ismerjük meg az alapító, Hans Wilsdorf fiatal éveit!

Rolex Hans Wilsdorf

Hans Eberhard Wilhelm Wilsdorf Kulmbachban, Németországban született 1881. március 22-én. Egészen fiatalon, 12 évesen lett árva, mikor szülei néhány hónap különbséggel hunytak el, ezután őt és testvéreit a nagynénje és nagybátyja nevelte fel. Hans apjának fémkereskedése volt, édesanya pedig egy Maisel bajor sörfőző dinasztia leszármazottja volt, így bár tragédia árán, de a megörökölt vagyon lett később karrierjének alapja. A fiatal Wilsdorf 18 éves koráig egy bentlakásos iskolában tanult Németországban, majd egy gyöngykereskedelemmel foglalkozó cégnél helyezkedett el, ahol elsajátíthatta a kereskedés fortélyait, valamint belekóstolt az ékszeriparba. A következő lépcsőfok a saját órás vállalathoz a Cuno Korten nevű, a svájci La Chaux-de-Fonds városkában található óra exporttal foglalkozó cég volt, ahol 20 évesen helyezkedett el, és főként angol ügyfelekkel dolgozott. Végül 1903-ban, 22 éves korában Londonba költözött, ahol aztán később a Rolex is megszületett. Azonban útja során rablók megszabadították a teljes vagyonától, 33 ezer német aranymárkától, de ez nem állította meg. Két évvel később találkozott Alfred James Davis-szel, aki a pénzt hozta, Wilsdorf pedig az órás szaktudást, hogy közösen megalapítsák órás cégüket.

hirdetés

Megszületik a Rolex név

Hans a testvéreitől kért kölcsön pénzt, hogy azonos befektetéssel szálljanak be a közös vállalkozásba, így a két férfi, akik egyébként sógorok voltak, 50-50 százalékos tulajdonosai lettek a Wilsdorf & Davis Ltd. néven indított vállalkozásnak. Kölcsönösen tiszteletben tartották a másik képességeit, míg Wilsdorf az órás szakmában rendelkezett nagy tudással, addig Davis a kereskedelemhez és a pénzügyekhez értett. Kezdetben a bieli Jean Aeglertől vásároltak óraszerkezeteket, amiket aztán továbbértékesítettek ékszerészeknek, akik a saját nevüket tették az órákra.

Hogy kontextusba helyezzük a történetet, fontos látni, hogy 1905-ben a karóra technológia még gyerekcipőben járt, ezek az időmérők még nem voltak túl pontosak, kisméretűek voltak, így elsősorban nők hordták őket. Akkoriban az úriemberek gyakori mondása volt, hogy „előbb hordanánk szoknyát, mint karórát”. Wilsdorf előre látta azonban, hogy nemcsak elegáns kiegészítők, de megbízhatóak és funkcionális eszközök is lehetnek a karórákból, és folyamatosan az újdonságra törekedett. A második búr háború idején például megfigyelte, hogy a katonák a meleg miatt nem tudtak kabátot viselni, és a csatamezőn amúgy sem túl kényelmes zsebórával bíbelődni, így a kisebb zsebórákat a csuklójukra erősítették. Ez inspirálta Wilsdorfot, hogy egy akkor még nem is létező piaci szegmensre specializálódjon.

A 20. század első évtizedére tehető a Rolex név megszületése is. Wildsorf egy olyan nevet akart az óráinak, ami rövid és minden nyelven jól hangzik, ráadásul még az óra számlapján is jól mutat. „Minden lehetséges módon összekombináltam az abc betűit. Volt pár száz nevem, de egyik sem volt az igazi. Egy reggel, amikor Londonban az omnibusz felső emeletén utaztam át Cheapside-on, egy dzsinni a fülembe suttogta: Rolex” – mesélte a történetet Hans Wilsdorf, így 1908-tól már ezen a néven futottak az óráik.

A precizitás nyomában

A Rolex először a szerkezetét fejlesztette tökélyre. 1910-ben a Rolex volt az első karóramárka, amelyet a svájci Official Watch Rating Centre a Swiss Certificate of Chronometric Precisionnel tüntetett ki, majd 1914-ben a brit Kew Observatory A osztályú precizitási tanúsítványát adott a márkának, amit korábban csak tengerészeti kronográfok kaptak meg. A Rolex neve ekkor összeforrt a pontossággal.

Az első világháborút követően a Rolex Svájcba költözött, hogy elkerüljék Nagy-Britanniában a háború utáni helyreállítási munkák fedezésére kivetett magas adókat. 1920-ban jegyezték be Montres Rolex S.A.-t Genfben. Ekkorra Wildsorf kivásárolta Davis-t a cégből, miközben a Rolex részesedést szerzett az Aegler-ben. A szerkezeteket így Bielben gyártották, míg az órákat Genfben szerelték össze.

Víz- és porálló osztriga, ami átúszta a La Manche csatornát

Rolex Oyster

Paul Perregaux és Georges Peret szabadalmaztatta először azt a megoldást, amit később Wilsdorf megvásárolt, hogy 1926-ban piacra dobja a világ első víz- és porálló karóráját, ami óriási lépésnek számított az iparban. Stílusosan az Oyster nevet kapta az óra, de nem amiatt, amire elsőre gondolnánk. A történet szerint Wilsdorfnak egy vacsora során jutott eszébe az elnevezés, amikor látta, hogy az osztriga kinyitása is éppúgy speciális eszközöket igényel, akárcsak a tok. A Rolex tokformája a mai napig ezt a nevet viseli. Azonban egy dolog állítani, hogy vízálló az óra, és más élesben bizonyítani, ezért 1927-ben a Rolex Oyster átúszta a La Manche csatornát a fiatal angol sportolónő, Mercedes Gleitze csuklóján. A művelet 10 órán át tartott, az óra pedig épségben megúszta a kísérletet.

Újabb mérföldkő: megszületett a Perpetual

Bár a tok most már tökéletesen védte a szerkezetet, Wilsdorf rájött, a feledékenység az emberi természet része, és az órák viselői gyakran elfelejtették felhúzni az szerkezeteket. Hamarosan megérkezett a megoldás, és 1931-ben a Rolex szabadalmaztatta a világ első önfelhúzó szerkezetét a Perpetual rotorral, amely a szabadalom 1948-as lejártát követően minden automata órában megjelent.

Rolex - hogyan lett státuszszimbólum?

A leggyorsabb óra a Földön

Sir Malcolm Campbell a sebesség megszállottja volt, és az ízlése is rendben volt, hiszen egy Rolex órát viselt 1935. szeptember 4-én, amikor Bluebirdje kormányánál a Bonneville sós síkságon 485 km/órás sebességgel megdöntötte a szárazföldi sebességrekordot. 1924 és 1935 között Campbell kilencszer döntötte meg a sebességrekordot, ebből ötször Daytonában.

Dátum és idő

1945 volt az az év, amikor megszületett a Datejust, az első önfelhúzós kronométer karóra, amely egy külön ablakban a dátumot is mutatta. A csipkézett lünettához egy Jubilee szíj kapcsolódott, ez pedig karakteres megjelenést adott az órának, amiről azonnal felismerhetővé vált, hogy egy Rolex-ről van szó. A kisebb, filigránabb női változata 1957-ben jött ki.

Hív az Everest

Rolex történet márka

1933-ban annak a csapatnak a tagjai, akik repülőgépen elsőként repültek át az Everest felett Rolex-et viseltek, két évtizeddel később pedig Sir Edmund Hillary a csúcsra is feljuttatta a márkát. 1953-ban Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay párosa Oyster Perpetual órákkal mászott fel a Mount Everest tetejére. (Bár vannak olyan feltételezések, hogy Hillary egy angol márka, a S. Smith & Sons óráját viselte.) A Rolex ezzel a megbízhatóság mellett az ’50-es évektől egyértelműen a teljesítményorientáltak márkája lett.

Az első búváróra

Ugyanebben az évben jelent meg a Submariner, amely az első búváróra volt, 100 méter mélységig vízálló. Sean Connery James Bondja is Submarinert viselt például a Dr. No és a Goldfingerben.

Idő a világ bármely pontján

Az ’50-es években indultak el az óceánokon átívelő repülőjáratok, így egyre nagyobb igény volt arra, hogy az órák lépést tartsanak az időzónák változásával. A rolex 1955-ben vezette be a GMT-Mastert, amelyet kifejezetten a pilóták igényeire fejlesztettek, legfeltűnőbb jellegzetessége pedig a kétszínű lünetta volt, ami a nappali és éjszakai órákat jelölte.

Rolex – a státuszszimbólum

1956-ban debütált a Day-Date, amit kizárólag 18 karátos aranyból vagy platinából készítettek, egyúttal ez volt az első óra, amelynek számlapján a hét napja kiírva is szerepelt. A President szíjjal a Day-Date a mai napig a befolyást és hatalmat szimbolizálja.

Még a tudósok is Rolex-et hordanak

Egy kiaknázatlan piaci szegmenset jelentettek a kutatók, akik speciális körülmények között dolgoznak. 1956-ban jelent meg az Oyster Perpetual Milgauss, az óra, amely 1,000 Gauss-ig ellenáll a mágnesességnek, és ezt még a CERN-ben végzett kísérletek is igazolták.

A Mariana-árok sem fogott ki a Rolex-en

Rolex Sea Dweller
Az 1950-es években a márkánál elindult egy kísérleti projekt, amiben egy olyan órát akartak létrehozni, amely képes kiállni a Föld legdurvább körülményeit is. Ez lett a Deep Sea Special, ami 1960-ban a Trieste mélytengeri búvárhajó fedélzetén az óra 10,916 méterig merült, majd tért vissza a felszínre. Ebben az évben hunyt el Hans Wilsdorf alapító is.

Sea-Dweller

Rolex story

A 610 méterig vízálló Oyster Perpetual Sea-Dwellert 1967-ben mutatták be, és kifejezetten a profi mélytengeri búvárok igényeire fejlesztették, ezért a tokon egy héliumszeleppel volt felszerelve. 1978-ra megduplázták, és már 1220 méterig lett vízálló a Sea-Dweller.

4130

Rolex 4130
2000-ben a Cosmograph Daytonához készítették el a 4130 kronográf szerkezetet, amely mindössze 290 alkotóelemből áll – ez jóval kevesebb, mint egy megszokott korongráf esetében, így az egyszerűségéért igazi csodálat övezi.

A Rolex a vitorlázást is meghódítja

Rolex Yacht Master

Az Oyster család legújabb tagja 1992-ben érkezett meg a Yacht-Master képében. 2007-ben jött aztán az Oyster Perpetual Yacht-Master II regatta kronográf, ami a világon elsőként programozható a visszaszámlálás és mechanikus memóriával is rendelkezik.

A tenger mélyén és levegőben

Rolex Sky Dweller

A Rolex Deepsea az az óra, amely akár százszor mélyebbre is képes lemerülni, mint amit az emberi test képes túlélni. A 2008-ban bemutatott óra után 2012-ben a Rolex megalkotta a Deepsea Challenge kísérleti órát, amely akár 12 ezer méter mélységben is tud működni. Ugyanebben az évben mutatták be a Sky-Dweller órát, amit kifejezetten a világjáróknak fejlesztettek ki két időzónával, valamint a Saros kalendárral, amit évente csak egyszer kell igazítani.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Év autója 2020 - Látványos videón mutatkozik be az idei győztes
Következő cikk 13 év után ismét összeáll és turnéra indul a Genesis