181 év töretlen siker: így lett a Patek Philippe a világ vezető óragyártója

Az alapítóktól a Stern családig a cég vezetőit mindig is az órák és az innováció iránti rajongás, valamint a tradíciók és az örökségük tisztelete hajtotta. Ez a Patek Philippe sikerének kulcsa.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

Patek Philippe történet

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Patek Philippe jelenleg a világ első számú óragyártója mind minőséget, innovációt és népszerűséget tekintve, ami az időmérők árain is megmutatkozik.

Mindez az erő a márka több mint 180 éves múltjából táplálkozik, amit rengeteg próbálkozás és megpróbáltatás kísért, a Patek mégis közel két évszázada töretlenül működik. Az alapítóktól a Stern családig a cég vezetőit mindig is az órák és az innováció iránti rajongás, valamint a tradíciók és az örökségük tisztelete hajtotta. Ez a Patek Philippe sikerének kulcsa.

hirdetés
hirdetés

A kezdetek

Antoine Norbert de Patek 1812-ben Lengyelországban született, és megpróbáltatásokkal teli időkben nőtt fel. Mindössze 16 éves volt, amikor csatlakozott a lengyel hadsereghez az oroszok elleni felkelés során 1830-ban. 1831-ben hősiességért megkapta a legmagasabb fokú kitüntetést, a Virtuti Militarit. Azonban a lengyelek felkelését leverték az oroszok, és Pateknak katona társaival együtt menekülnie kellett az országból. Patek először Franciaországban telepedett le, de kénytelen volt átköltözni Svájcba, miután az orosz követség kikényszerítette a franciáknál, hogy adjanak ki egy, az emigránsokra nézve kedvezőtlen rendeletet.

Patek az óragyártás fellegvárába, Genfbe került, ahol nem tudott ellenállni a mesterségben rejlő művészet, a finom szerkezetek és aprólékos részletek vonzerejének. Itt ismerkedett meg egy másik emigránssal, François Czapekkel, akivel aztán 1839. május 1-jén megalapították a Patek, Czapek & Cie – Fabricants à Genève-et. A cég kezdetektől sikeres volt, de az alapítók közötti ellentét egyre fokozódott, és elkerülhetetlenné vált, hogy elváljanak útjaik. Patek 1844-ben a párizsi French Industrial Exposition alkalmával találkozott a francia óragyártóval, Jean Adrien Philippe-pel, ami egy új fejezetet nyitott a cég történetében.

Az 1844-es kiállításon Philippe szabadalmaztatott újítása, amivel egy külön kulcs nélkül lehet felhúzni a szerkezetet és beállítani a mutatókat, aranyérmet nyert. Ez felkeltette Patek figyelmét, és egy évvel később felbontotta partnerségét Czapekkel, és Jean Adrien Philippe-pel, valamint Vincent Gostkowskkal egy új céget alapított Patek & Cie – Fabricants à Genèv néven. 1851-ben Patek, Philippe & Cie-re változtatták a nevüket. Míg Philippe azon dolgozott, hogy a legmodernebb gyártási eljárásokat alkalmazzák az órák készítése során, Patek feladata a marketing volt, hogy időmérőik a világ legkeresettebbjei közé kerüljenek.

hirdetés

Patek rengeteget utazott, járt az Egyesült Államokban és Oroszországban is. Az egészsége sosem volt kirobbanó, de 1875-ben a vérszegénysége rosszabbodott, ezért úgy érezte, ideje gondoskodnia az utódlásról, hogy életének munkája halála után is tovább virágozzon. Három alkalmazott, Cingria, Rouge és Köhn szállt be az üzletbe, így társtulajdonosok lettek. Patek végül 65 évesen, 1877-ben hunyt el, az akkor 20 éves fia, Léon pedig semmi formában sem kívánt részt venni a cég működésében, helyette beérte évi 10 ezer frank apanázzsal, amit egészen 1927-es haláláig kapott.

Philippe a Petekhez

Jean Adrien Philippe 1815. április 16-án született a francia La Bazoche-Gouet-ben, és az alma nem esett messze a fájától, mert apja is órakészítő volt. A fiatal Philippe Párizsban telepedett le, ahol feltalált egy szerkezetet, amivel a zsebórákat kulcs helyett a koronával lehetett felhúzni.

1845-ben technikai igazgatóként csatlakozott a céghez, és a gyártásért, a gyártási folyamatok fejlesztéséért, és az új modellek és szerkezetek létrehozásáért volt felelős. Miközben társa támogatta a művészi törekvéseket, a feltűnő és gazdag díszítéseket, gravírozásokat, zománc technológiák és drágakövek használatát, őt elsősorban horológiai szempontok vezették, és folyamatosan a szerkezetek tökéletesítésén fáradozott.

A két alapító ambíciói és fáradhatatlan maximalizmusa volt az, ami olyan elismert gyártóvá tette a Patek Philippe-t.

Utódlás

1891-ben Jean Adrien Philippe is elhunyt, és ugyanekkor Köhn is elhagyta a céget, illetve Cingria is visszaadta a részesedését. Azért, hogy biztosítsák a cég megfelelő működését 1901-től részvénytársaság formában működtek tovább 1,6 millió részvénnyel, és az Ancienne Manufacture d’horlogerie Patek, Philippe & Cie, Société Anonym név alatt. Az idősebb Philippe halála után fia, Joseph Emile Philippe csatlakozott a céghez, őt aztán szintén fia, Adrien követett, aki az alapító családok utolsó képviselője volt a cégben.

Gazdasági világválság és új tulajdonos

Az 1929-es gazdasági világválság pusztító hatásai a svájci óragyártót sem kerülték el, és komoly pénzügyi nehézségekbe ütközött, mivel a vásárlóik nem fizettek. Annak érdekében, hogy ne a konkurencia martaléka legyen a cég, felvették a kapcsolatot egyik kedvelt beszállítójukkal, a Stern testvérekkel, Charles és Jean Sternnel, akik számlapokat készítettek. Természetesen segítő kezet nyújtottak a gyártónak, majd 1932-ben teljes egészében felvárásolták a céget. A Stern testvérek helyett azonban Jean Pfister – akit a Tavannes Watch Co.-tól vadásztak le – lett a cég vezérigazgatója egészen 1958-as nyugdíjba vonulásáig. Mielőtt azonban 1932 véget ért volna, a Patek Philippe bemutatta a ref. 96-ot, az órát, amit azóta a legendás Calatrava kollekció prototípusaként emlegetnek:

A Stern-éra

1934-ben Charles Stern lett a cég igazgatótanácsának elnöke, és fia, Henri is csatlakozott a céghez, majd 1958 után ő lett a gyártó elnöke és vezérigazgatója. Ő kezdte el a különleges és ritka időmérők gyűjtését, amik aztán később a genfi Patek Philippe Museum alapját adták. Amikor a gazdagon díszített, gravírozásokkal, apró festményekkel, zománccal dekorált órák népszerűsége leáldozott, felkereste az utolsó genfi művészeket, akik hozzájárultak a város hírnevéhez, és megvásárolta munkáikat. Azok az órák, amelyek ezután nem keltek el, egyszerűen bekerültek a gyűjteménybe, egyfajta tisztelgésként a készítőjük előtt.

A tradíciók tisztelete mellett az innováció központi eleme volt a cég működésének. 1946-ban például elindult a Patek Philippe elektronikai részlege, és nem sokkal később repterek és vasútállomások informatikai rendszereinek fő szolgáltatójává váltak. 1956-ban a gyártó építette meg az első teljesen elektromos órát, amely két évvel később megkapta az Award for Miniaturizationt az USA-ban. Ezzel szemben a mechanikus órák terén is tarolt a Patek: 1962-ben a Genfi Obszervatórium által szervezett megmérettetésen a Patek Philippe tourbillon szerkezete bizonyult a legpontosabbnak, és ezzel világrekordot döntött. 1970-ben mutatták be végül a Beta 21-et, a első sorozatgyártott svájci kvarc szerkezet karórákba.

Patek Philippe Beta 21

Henri fia, Philippe Stern eleinte az informatika irányába kacsingatott, de végül 1966-ban csatlakozott a családi vállalkozáshoz. Amit Stern a számítógépek világában megtapasztalt, nemsokára az óragyártásban is megjelent: gyors és óriási ugrások a technikai fejlesztésekben. Habár a kvarcórák eleinte drágábbak voltak a mechanikusoknál, később az áraik zuhanórepülésbe kezdtek. Ekkor bízták meg Philippe-t, hogy hozzon létre egy olyan modellt, amely tükrözi az ő generációját. Philippe nagy sportrajongó volt, így egy hétköznapi, mégis a márkához hűen elegáns darabot álmodott meg: ez lett 1976-ban a Nautilus Ref 3700/1A, azzal a szlogennel: „A világ egyik legdrágább órája acélból készül”. Az óra mai napig a Patek Philippe örökség kiemelkedő momentuma.

Kvarc vs. Mechanikus

Philippe Stern 1977-ben lett a Patek Philippe vezérigazgatója. Tudta, hogy a klasszikus mechanikus óráknak csak akkor van esélye az olcsóbb és pontosabb kvarcokkal szemben, ha valami igazi pluszt, igazi értéket tudnak velük átadni, és ezért csúcskategóriás termékekre van szükség, sőt, akár gyűjtői darabokra. 1977-ben mutatták be az extra vékony cal. 240-et, ami automata felhúzással és 22 karátos arany mini-rotorjával tökéletes volt a vékony karórákba.

Stern a kézművességtől az ipari gyártás felé vitte a céget, és bár a kézművesség iránti elkötelezettség megmaradt, a legújabb technológiákat alkalmazták. „Mindent, amit kézzel jobban lehet csinálni, azt úgy csináljuk. De ha a gép támogathatja az ember munkáját, akkor nem fogunk vakon a tradícióhoz ragaszkodni” – mondta Philippe Stern.

A cég 150 éves évfordulójára 1989-ben létrehozták a világ egyik legkomplikáltabb hordozható időmérőjét, a cal. 89-et összesen 33 komplikációval.

A modern Patek Philippe: tradíció és innováció

1993-ban Henri Stern átadta az elnöki pozíciót Philippe-nek, és 1994-ben az unoka, Thierry is csatlakozott a céghez, immár negyedik generációként a családból. A cég ekkor már szinte mindent maga gyártott, néhány dolgot szereztek csak be beszállítóktól, de később teljesen függetlenné váltak.

Az óragyártás több helyszínen történt Genfben, Philippe pedig egységesíteni akarta ezt, ezért a külvárosban, Plan-les-Ouates-ben építettek fel egy komplexumot, amit 1996-ban adtak át. Bár nem a Stern család alapította a céget, mégis szorosan összefonódott történetük a Patek Philippe történetével, aminek esszenciáját egy páratlan kommunikációs kampányban fogalmaztak meg, amely azóta is megállja a helyét: “Egy Patek Philippe órát soha nem birtokolhatsz. Te csak gondját viseled a következő generáció számára.”

2001-ben vált valóra Philippe Stern álma, és létrejött a Patek Philippe múzeum Genf Plainpalais negyedében. Több mint 2000 időmérőt mutatnak itt be az automatáktól a zománcozott miniatűrökig, a könyvtárában pedig 8000 kötet található meg a horológiáról. Egy évvel később indult a Patek Philippe Advanced Research részleg, amely új anyagokra és avante-garde technológiákra fókuszált. Az első művük egy forradalmi szilikon származékból készült gátkerék volt, ami 2005-ben az Annual

Calendar Ref. 5250-ben debütált

Patek Philippe ref 5250

2009 augusztusában Thierry Stern lett a cég elnöke, a vezérigazgató pedig Claude Peny maradt. 2014 októberében ünnepelték a márka 175 éves fennállását egy különleges kollekcióval, amely a Patek Philippe kvintesszenciáját volt hivatott megtesítesíteni. Köztük volt a World-Timer with Moonphase Ref. 5575G és a Chiming Jump Hour Ref. 5275P, de bármilyen lenyűgözőek is voltak ezek a darabok, a kollekció ékköve a Grandmaster Chime Ref. 5175R volt, az eddig legkomplikáltabb és legdrágább Patek Philippe karóra.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Egy torontói tervező lerántotta a leplet 54 rettegett római császár valódi arcáról
Következő cikk Nálunk még csak most kezd berobbanni, ez az ország már le is győzte a COVID-19 második hullámát