Állóképesség, robbanékonyság, felkészülés: mit tanulhatsz vezetőként a tízpróbázóktól?

Javában zajlik a párizsi olimpia, ahol több mint 200 nemzet sportolói küzdenek meg a hőn áhított érmekért. Minden szakág különleges, de talán a tízpróba követeli meg a legnagyobb sokoldalúságot a résztvevőktől, hiszen tíz versenyszám eredményei alapján hirdetnek győztest. Ennyiben a tízpróba épp olyan, mint a vállalatok irányítása – véli a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának dékánja. Barbara Stöttinger a tízpróba számain keresztül mutatja be, milyen készségek nem hiányozhatnak egy sikeres menedzser arzenáljából.

A négy futó-, három ugró- és három dobószámot tartalmazó tízpróbát nem véletlenül nevezik az atlétika csúcsának. A dekatlon a WU Executive Academy dékánját is megihlette. A 125 éves iskola üzleti döntéshozók számos generációját képezte történelme során, és ma is Közép-Európa egyik legmagasabban jegyzett vezetőképzőjét működteti, ahol évente mintegy 2200 diák kap naprakész tudást. Az intézményt vezető Barbara Stöttinger a 2024-es nyári olimpia alkalmából közelebbről is megvizsgálta, mit tanulhatnak a menedzserek a tízpróbázóktól.

Futószámok: gyorsaság, koordináció és állóképesség

100 méteres síkfutás: alig tart tovább 10 másodpercnél, mégis számos készségre van szükség benne: gyors reakcióidő a rajtlövés után, robbanékonyság a rajtblokkból, erőteljes, összehangolt lépések a megfelelő testtartásban egészen a célig. Vezetőként is rendszeresen adódnak olyan helyzetek, amikor rövid időn át maximális teljesítményt kell nyújtani. Egy hirtelen kialakult válsághelyzetben például villámgyorsan kell reagálni a váratlan eseményekre, és azonnali intézkedéseket kell hozni. A vezetőknek egyszerre kell tudniuk kezelni a különböző prioritásokat, és nyomás alatt is tisztán kell gondolkodniuk, nyugodtnak kell maradniuk, és magabiztosságot kell sugározniuk.

110 méteres gátfutás: itt minden kell, ami a 100 méteres síkfutásban, de még ügyességre és előrelátásra is szükség van az gátak átugrásához. A vezetők is gyakran szembesülnek akadályokkal. Még a legaprólékosabb tervezés mellett is újra és újra felbukkannak előre nem látható események, amelyeket gyorsan meg kell oldani. A vezetőknek különösen fontos, hogy ne csak rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az új helyzetekhez és előre lássák a jövőbeli akadályokat, hanem akkor is gyorsan talpra álljanak, és ne veszítsék el a fókuszt, ha egy-egy akadályt esetleg levernek.

400 és 1500 méteres síkfutás: a leghosszabb sprint és a középtáv fő száma az állóképességről, az energia beosztásáról és a ritmusról szól. A futónak a teljes táv során úgy kell szabályoznia a sebességét, hogy végig gyors legyen, és maradjon energiája a hajrára. Egy hasonló példa a cégvezetők életéből a termékfejlesztés a tervezéstől a prototípusgyártáson és tesztelésen át a piaci bevezetésig, hosszú ideig kell motiválni, iránytani, vezetni a csapatot fent tartani a motivációt.

Ugrószámok: előkészítés, kockázatértékelés és célok kitűzése

Távolugrás: itt két dolog dönt. Az egyik a felkészülés: a pontos lépéstechnika (hossz, ritmus, dinamika) elsajátítása, az elrugaszkodás optimális időzítésének begyakorlása. A másik a bátorság és a kockázatvállalás. Abból lesz bajnok, aki közel mer menni az akadályhoz (itt: a rugaszkodóléchez) anélkül, hogy túllépné azt. A felkészülés a vezetői munkában is fontos. Legyen szó egy projektről, a csapat újraszervezéséről vagy egy új piac meghódításáról – ha felkészülsz, félúton vagy a siker felé, véli Barbara Stöttinger. A bátorság szintúgy a menedzser fontos tulajdonsága: a képesség, hogy megfelelően értékelje a kockázatokat, kipróbáljon új dolgokat, és olyan döntéseket hozzon, amelyek előre viszik a vállalatot anélkül, hogy szükségtelenül veszélyeztetnék azt.

Magasugrás és rúdugrás: ami a távolugró számára is fontos, az itt is érvényes, de kiegészül azzal, hogy a sportoló előre fel tudja mérni, milyen magasra meri feltenni a lécet. Azaz a jó célmeghatározás a kulcs. A vezetőknek is olyan célokat kell kitűzniük, amelyek ambiciózusak, de megvalósíthatóak. Nincs értelme mindig az „alacsonyan lógó gyümölcsöket” keresni. Ám az sem tanácsos, hogy minden projektre irreális célokat határozzanak meg, hiszen ez frusztrációhoz vezet az alkalmazottak részéről. Néha azonban vannak olyan különleges körülmények, amikor lehetséges a kitűzött célokat messze meghaladó eredmény elérése. Ezeknek a felismerése és felhasználása a kivételes vezetők jellemzője.

Dobószámok: összpontosítás, robbanékonyság és időzítés

Gerelyhajítás: a klasszis gerelyhajítót a biztos dobástechnika mellett a tökéletes időzítés jellemzi: a legjobb pillanatban engedi el a gerelyt. A jó vezetőnek szintén biztos tudással kell rendelkeznie, az időzítés pedig mindig kulcskérdés: rajta kell tartaniuk a szemüket a piaci, szakmai és technológiai trendeken, és a megfelelő pillanatban lépniük, hogy ne maradjanak le, ugyanakkor elhamarkodott döntésekkel se nehezítsék meg a dolgukat.

Súlylökés: szó szerint a legnehezebb szám: a súly a nőknél minimum 4, a férfiaknál 7,26 kilót nyom, amit egy kis dobókörből kell egy szűk íven belül eldobni. A mentális erő itt különösen fontos, hogy a dobásra úgy készüljenek fel a sportolók, hogy a másodperc tört része alatt robbanásszerűen maximális erőt tudjanak lehívni. A vezetők sokat tanulhatnak tőlük, különösen válsághelyzetekben: nekik is a rövid idő alatt kell minden energiájukat összpontosítaniuk, és nyomás alatt nehéz, ugyanakkor komoly döntéseket hozniuk. Nem szabad visszariadniuk a nehéz döntésektől (bármilyen súlyos is legyen az), és egy szűk játéktéren belül kell cselekedniük.

Diszkoszvetés: a diszkoszvetők a felkészülés mesterei. Különleges tehetségük van ahhoz, hogy a tökéletes dobást előre elképzeljék, hogy aztán a versenyen pontosan ugyanígy tudják végrehajtani. Mivel olyan világban élünk, amelyben az ötéves tervek elavultak, mert a keretfeltételek egyre gyorsabban változnak, a modern vezetőknek is érdemes egy vizualizációs technikát alkalmazni. Ez a stratégiai előrelátás képessége: végigjátsszák a lehetséges forgatókönyveket, hogy pontosabban tervezzenek, és jobban felkészüljenek a jövőre.