Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultatva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítása.
Mára A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben címet viselő tárlat számos képe beleivódott a vizuális kultúránkba, ezek a munkák azonban a maguk korában radikálisan megújították a művészetet – mondta el a szerdai sajtóbemutatón Szücs György, az MNG főigazgató-helyettese.
A kiállítást kurátorként jegyző Didier Ottinger, a párizsi Pompidou Központ igazgatóhelyettese szerint a szürrealizmus a 20. század legtovább életben maradt és földrajzilag is a legelterjedtebb művészeti mozgalma, amely ugyanakkor számtalan nagy alkotót vonzott Párizsba. Köztük magyarokat is, mint a kiállításon is helyet kapó Brassait és André Kertészt.
A Magyar Nemzeti Galéria és a Pompidou Központ közös tárlata az 1929-es évre fókuszál, amely a gazdasági világválság révén a 20. századi történelem egyik fordulópontja volt, de a szürrealizmus történetében is jelentős események kötődnek hozzá.
A kiállítás a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére fókuszál: az 1929-es év eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakán keresztül mutatja be a szürrealizmus fő tendenciáit, a csoport vezéralakjait, kiemelkedő alkotóit. 1929 történései közül érdemes kiemelni a katalán Salvador Dalí feltűnését a párizsi művészeti színtéren, aki rövidesen kulcsszerepet vállalt a csoport életében. Ekkor mutatják be a Louis Buñuellel együtt készített Un chien andalou (Andalúziai kutya) című filmjét, a szürrealista mozgóképművészet első remekművét, amely megmutatja, hogy a mozgalom által hirdetett rendhagyó látásmód, új alkotói felfogás a lehető legváltozatosabb technikai megoldásokkal alkalmazható.
A kiállítás széles, sokszínű áttekintést nyújt a szürrealista csoport ekkor készült munkáiból, olyan művészek felvonultatásával, mint Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso, Francis Picabia, Alberto Giacometti, Jean Arp. A szürrealista fotóművészetet Man Ray, André Kertész és Brassaialkotásai képviselik, emellett olyan kevésbé ismert, de igen jelentős alkotókkal is megismerkedhet a közönség, mint Jacques-André Boiffard, Eli Lotard vagy Jean Painlevé. A tárlat bevezető terme ezért az 1929-es év fontosabb történéseit tekinti át és bevezeti a látogatót a korabeli Párizsba.
Az anyag kitér a szürrealizmus előzményeire, elsősorban a dadaizmusra, és felidézi, hogyan csatlakoztak a szürrealistákhoz az olyan jelentős dadaista alkotók, mint Francis Picabia vagy Man Ray. Fontos mesterükként tekintettek a szürrealisták az olasz Giorgio De Chiricóra is, akinek metafizikus és klasszicizáló korszakából is felvonultat egy-egy festményt a kiállítás.
Külön terem mutatja be Joan Miró és Max Ernst 1929 körüli munkáit, majd a szürrealizmus legismertebb alkotóját, Salvador Dalít. A látogató belenézhet Dalí és Bunuel ikonikus filmjébe, az Andalúziai kutyába, de a katalán művész több festményével és objektjével, mellettük pedig Hans Arp és Yves Tanguy munkáival is találkozhat. René Magritte a belga szürrealizmus kiemelkedő alakja, aki 1929-ben szintén Párizsban tartózkodott, és ebben az időszakában olyan fontos művekkel jelentkezett, mint a Kettős titok vagy a Gyilkos égbolt.
A tárlat kitér az André Breton vezette szürrealistákkal szemben álló csoportokra, mint a Grand Jeu-re vagy a Documents folyóirat körére, és bemutatja az olyan öntörvényű alkotók, mint Pablo Picasso vagy a szürrealisták közül kizárt Alberto Giacometti munkáit is.
Az MNG C épületében megrendezett kiállításhoz számos filmvetítés és egyéb kísérőprogram kapcsolódik az október 20-i zárásig.
(Kiemelt kép: Salvador Dalí, Láthatatlan alvó nő, ló, oroszlán)
