Nem látszik a magyar népességfogyás vége

Míg az Európai Unió országainak lélekszáma a koronavírus-járványt követő időszakban növekedésnek indult, addig Magyarországon jóval lehangolóbb a kép.

Jóllehet, a koronavírus-járvány éveiben népességcsökkenés volt megfigyelhető az Európai Unió számos országában, 2022-ben fordult a kocka – írja a Pénzcentrum az Eurostat frissen közzétett adatai alapján. Az EU lakossága 2022. január 1-jén még 446,7 millió főt számlált, 2023. január 1-jéig viszont 448,4 millió főre növekedett. A pozitív változásban jelentős szerepe van a pandémia után intenzívebbé vált migrációs mozgásoknak, illetve annak a menekülthullámnak, ami az orosz-ukrán háború következtében indult el kontinensünk belseje felé. Az utóbbi pár évtizedben folyamatosan lassult a népességgyarapodás üteme az EU-n belül, és borús jövőt vetít előre, hogy – bár világtendenciáról van szó – a termelékenységi ráta jelenleg is alacsonynak mondható.

Noha összességében növekedett az uniós állampolgárok száma az elmúlt esztendő során, akadnak olyan országok, melyek esetében a népességfogyás jelensége volt megfigyelhető.

Olaszország lélekszáma például csaknem 180 ezer fővel csökkent, de e tekintetben Magyarországnak sincs túl sok oka az optimizmusra: nálunk most 91 ezer fővel élnek kevesebben, mint egy évvel ezelőtt.

Hazánk népessége egyébként 1981 óta 737 ezer fővel zsugorodott, és bár az elmúlt másfél évtizedben e vonatkozásban pozitív tendencia látszott kirajzolódni (javult a termelékenységi mutatónk, a kormányzat családpolitikai intézkedései serkentették a gyermekvállalási kedvet), az előrejelzések szerint a következő nyolcvan év során 4,644 millióról 4,548 millióra csökken a férfiak száma, a nőké pedig 5,044 millióról 4,505 millióra esik vissza. Amennyiben nem sikerül megfékezni a folyamatot, 2050-re 400 ezerrel kevesebb magyar fog élni az országban, 2100-ra viszont ez a szám egymillióra is növekedhet.