Kilátók és magaslati pontok, ahonnan képeslapba illő panoráma integet vissza

Mindannyian tudjuk, hogy az idei év teljesen más, mint a többi. A pandémia teljesen átírta a mindennapokat, átalakította a megszokott életritmust és valószínűleg a karácsonyi hangulat is más kabátba fog bújni.

Más lesz a forralt bor és a sült gesztenye illata az utcán, hiszen nincs az őt körülvevő tömeg aki ezt elfogyasztja. A vidéki kis utcákban sem úgy szólnak majd a karácsonyi énekek, ahogy megszokhattuk. Mikor fogunk legközelebb finom forró csokit inni Szegeden, töki pompost majszolni Miskolcon vagy Szentendre kivilágított korzóján sétálni? Fog-e énekelni a grazi kis utcákban a már megszokott karácsonyi zenekar, tudunk-e majd jót beszélgetni a pécsi főtéren a barátokkal, miközben jókat forralt borozunk vagy Salzburg kis utcáiban gyönyörködve egy jó kávét inni?

Ezek mind-mind olyan kérdések amelyekre még nem tudjuk a választ, napi 17 perc a természetben viszont bizonyítottan boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tesz, következzenek ezért olyan kilátók és magaslati pontok, ahova felsétálva képeslapba illő panorámával találkozhatsz!

Az erdő minden évszakban más arcát mutatja, pont ettől szép és izgalmas. Nyáron tükörsima naplementében vagy napfelkeltében lehet részünk egy magaslati ponton állva, ősszel és télen a köd veszi át a főszerepet ahogy kapaszkodva kúszik fel az égboltra, a tavaszi színkavalkád pedig egyszerűen megunhatatlan. Kirándulj egyedül, családdal, pároddal vagy akár barátokkal, a feltöltődés és a csodálatos látvány garantált!

Csergezán Pál-kilátó és Tarnai-pihenő (Budakeszi)

A Tarnai-pihenő a Nagy-Kopasztól délre, a Fekete-hegyek gerincének délnyugati oldalán található, 435 méter tengerszint feletti magasságban, a pihenőhely a Sisakvirág tanösvény megállója is egyben, ahonnan kilátás nyílik a Budakeszi-medencére és a Budai-hegység néhány, délkeleti gerincére. A Nagy-Kopasz csúcsa vízszintesen innen körülbelül még 1,2 kilométer távolságra van, függőlegesen 124 méter szintemelkedéssel. Innen továbbsétálva jutunk el a kilátóhoz, mely a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon fekszik. A Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán emelkedő kilátó felső szintje 18 méter magas. A pont 100 lépcsőfokon elérhető magasságból egyedülálló körpanoráma tárul eléd, tiszta időben a főváros 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisen és a Zsámbéki-medencén át a Velencei-hegységig. Az esztergomi bazilika akár felhős időben is szabad szemmel látható. A Csergezán Pál-kilátó Nagykovácsi vagy Páty-Telki országút felől a zöld háromszög jelzésen kétórás sétával érhető el. Aki nem szeretne ennyit sétálni, annak érdemes autóba huppanni és elmenni a Budakeszin található Erzsébet büféhez, ahol le lehet parkolni, majd a Sisakvirág tanösvényen felsétálva hamar eléred a kilátót.

Budaörsi-kopárok (Kő-hegy) és Sorrento sziklák (Budaörs és térsége)

A Budaörsi-kopárok célba érkezését leginkább a naplemente időpontjához javaslom, de kitartóbb futóknak akár reggeli kávé helyett is tökéletes cél lehet, bármelyik koffeines löttynél jobb ébresztő, amellyel csak jól indulhat a nap! A budaörsi Templom tér környéken le lehet parkolni, majd ezt követően a Nefelejcs utcából GPS-el gyakorlatilag feljutunk a budaörsi kápolnáig, ami a Kő-hegy tetején található. A Nefelejcs utcából egy jó 20 perces sétával lehet megérkezni a célállomáshoz.

Ha valaki megkérdezi, hogy tudsz-e valami jó kirándulós helyet, ami gyerekbarát is, akkor jussanak eszedbe a Sorrento sziklák! A Budapesthez legközelebb eső kirándulóhelyek közül a talán az egyik legjobb félnapos, gyerekbarát program. Törökbálintnál lehajtva az autópályáról, Budakeszi irányában kell haladni a Gyár utcán. Ha ebből az irányból érkezel, akkor először jobbra lesz a német-magyar temető, majd bal oldalt az agyaggalamb lőtér, és nem sokkal ezután látni fogsz egy aszfaltos torkolatú, murvás utat jobb oldalon. Itt kell lefordulni jobbra – nem mondom, hogy a legjobb minőségű út, de azért végi lehet menni. Kb. 1 km után bal oldalt lesz egy szennyvíztelep, ami mellett a jobb oldalon folytatódik még az út kb. 150 métert. Egy jobb kanyar után húzódj le és itt rakd le az autót, mert pár méterrel utána már sorompó zárja el a továbbhaladást, ahonnan csak gyalog lehet folytatni a túrát. A sorompó után nem sokkal lesz egy jobb leágazó, de te maradj a bal oldali úton. Innen végig felfelé fogsz haladni, de nem vészes az emelkedő. Nagyjából 2 km múlva meg fogsz látni egy kis csapást balra, rajta a narancssárga turistajelzéssel. Innen már csak pár méter az úti cél. A hangulatos fenyőligetből kimagasló dolomitsziklák igazi mediterrán hangulatot árasztanak, nem véletlenül kapta a nevét a hely az olaszországi Sorrentoról!

Magas-kő romantikus padja (Budai hegység)

Szerintem a Budai-hegység egyik legrejtettebb magaslati pontja ahonnan páratlan panoráma tárul eléd. 50 méterrel arrébb egy piknikezőhely is kialakításra került, így az ideérkező családok, nagyobb társaságok meg tudnak pihenni. Itt egyébként az elhunyt túristázóknak is állítottak egy emlékhelyet. A Normafa hírhedt rétesezőjétől a három katona sírja irányába kell elindulni, egészen a Budakeszi Angyalok Királynéja kegytemplomig, majd a mellette húzódó földes utat érdemes követni, ahonnan már ki van táblázva a kilátó. A padon megpihenve szerintem órákon át lehet gyönyörködni a tájban és nem mellesleg romantikus képekhez is ideális háttér.

Sasbérci kilátó (Buják)

1920 körül építette gróf Pappenheim Szigfrid erdőtulajdonos feleségének, gróf Károlyi Erzsébetnek, Franz Zell müncheni építész tervei alapján. Szűk két évtizedig használták az emeleti részt vadász pihenőként, az 1950-es évekig egy erdész család lakott itt. Ezután a lakatlan torony állapota lassan, de biztosan romlott, majd az Erdőgazdaság 2002-ben pályázatok révén támogatások segítségével felújíttatta és azóta kilátóként üzemelteti a helyet hétvégenként.

A kilátó remek kirándulás azoknak, akik kisebb gyermekkel hosszabb útra nem vállalkoznak. Kiváló piknikezési lehetőség a szabadban, és persze azoknak, akik egyszerűen csak szeretik a szép kilátást. Nekem személy szerint az egyik kedvencem, mióta felújították, a nyitvatartást viszont érdemes folyamatosan figyelni, télre általában bezárja kapuit.

Galya-kilátó (Galyatető)

Az Országos Kéktúra nyomvonalán található építményt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatói, Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron tervezték újra. Az 1939-ben átadott kilátót körbevevő fák az évek múltával jelentősen túlnőttek az építmény kilátó szintjén, ezért ezt a szintet – a tervezői szándék szerint – egy vasbeton toldással megemelték, visszaadva ezzel az eredeti panoráma élményét. A beavatkozásnak köszönhetően az ország egyik legmagasabban álló kilátója épült fel egyedülálló, 360°-os panorámával. A csaknem 1000 méteres magasságban lévő tetőterasz megközelítése egy új, kettős közlekedési rendszeren keresztül lehetséges: a tervezők a megnyújtott belső mag köré csavartak két, egymással párhuzamosan haladó lépcsőt, szigorúan elválasztva ezzel a fel- és lejutást. A Kilátó korábbi 17 m-es magasságát megtoldva, új magassága 30 m lett. Tetejéről a Mecsekig, a Magas-Tátráig lehet ellátni, a tájékozódást infografika segíti. Erről biztosan nem elég olvasni, ezt látni kell!