Tízezer éves kínai sör nyomait fedezték fel a régészek

Kőkorszaki rizssör nyomaira bukkantak az archeológusok Kínában – írja az Independent. A különleges leletnek köszönhetően az érdeklődők végre megtudhatják, hogyan kezdődött az alkoholos italok története a messzi Ázsiában, de a szakértők a régió kulturális fejlődésének néhány vakfoltját is feltérképezték.

A régészek tizenkét kerámia edény maradványait találták meg a kínai Csöcsiang tartományban végzett ásatásaik során. A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) nevű szeriőz tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a különböző méretű tálakat, csuprokat és egyéb eszközöket annak idején tálalásra, főzésre, tárolásra és fermentálásra, vagyis erjesztésre is használhatták. Az archeológusok tüzetes vizsgálat alá vonták a leleteket: arra voltak kíváncsiak, hogy évezredekkel ezelőtt milyen anyagok kerülhettek az edényekbe. Végül nagyobb mennyiségű keményítő, rizs, valamint különböző gabonafélék és élesztőgombák jelenlétét mutatták ki.

Mindezek alapján bizonyítást nyert, hogy az edények a sörfőzés fontos eszközei voltak. A kutatók meggyőződése, hogy hajdanán olyan agyagedények is létezhettek, melyeket kifejezetten erjesztés céljából készítettek.

A fermentálás, valamint a sörgyártás már a szóban forgó tartomány területén kialakult archaikus kultúrának is elidegeníthetetlen része lehetett – állapították meg a régészek.

„Ezek az alkoholos italok minden bizonnyal kulcsszerepet játszottak a szertartásos lakomákban, kiemelve rituális jelentőségüket, mint a rizs fokozott hasznosításának és széles körű termesztésének potenciális hajtóerejét a neolitikus Kínában” – mutatott rá Liu Li, a tanulmány egyik szerzője.

A sörfőzés egyik alapfeltételét egyébként a rizs háziasítása jelentette. A növény folyamatos termesztése ugyanis lehetővé tette, hogy az eljárás napi gyakorlattá váljon – ismertették a szakértők.