Eltűnhet az üzletek polcairól a pármai sonka?

A globális felmelegedés és a sertéseket megtizedelő járványok miatt a védett státuszú, évente 1,6 milliárd dolláros forgalmat bonyolító olasz finomság jövője foroghat kockán – írja a CNN.

A Prosciutto di Parma, avagy – ahogy a nagyvilág ismeri – a pármai sonka az egyik legkelendőbb olasz finomság a nemzetközi piacon. Az ínycsiklandó élelmiszer iránti kereslet nagyságrendjét jól jelzi, hogy évente nagyjából 1,6 milliárd dolláros forgalmat generál. Az észak-olasz tartományból, Emilia Romagnából származó sonka különlegessége, hogy kizárólag sertéscombból készül, sóval és levegőn pácolt hús felhasználásával. A régió egyébként már csak azért is fontos idegenforgalmi központ, mert a turisták a pármai sonka mellett a szintén messze földön híres balzsamecetet és a parmezán sajtot is megkóstolhatják.

Csakhogy a globális felmelegedés egyre sötétebb árnyékot vet az itáliai sonka jövőjére, nem is beszélve azokról a járványokról, melyek óriási pusztítást visznek véghez a sertésállományban.

A ember által okozott klímaváltozás és a sertéspestishez hasonló betegségek intenzív terjedése egyaránt lehetetlennek tűnő kihívás elé állítja a piac szereplőit. Stefano Borchini, a Slega Prosciutti nevű langhiranói sonkaüzem vezetője a CNN-nek elmondta: néhány évvel ezelőtt klímaberendezéseket kellett beszerelniük azokba a helyiségekbe, ahol a termékeiket érlelik, mivel a levegő ma már sokszor nem hűl le kellő mértékben. „Nyoma sincs már annak a friss, hűvös levegőnek, melyre annak idején mindig számíthattunk a nyári éjszakánkon, de azért szerencsések vagyunk, hogy folytathatjuk a munkánkat. Most már 1-2 Celsius-fokkal melegebbek az éjszakák, mint tizenöt évvel ezelőtt, szóval alkalmazkodnunk kell a kialakult helyzethez” – összegezte Borchini.

És akkor még nem is szóltunk az afrikai sertéspestisről, mely félelmetes ütemben terjed, ráadásul a folyamatot – önhibájukon kívül – az emberek is gyorsíthatják. Természetesen ez a tényező is felmérhetetlen hatást gyakorolt a termelésre. Borchini arról panaszkodott, hogy a járvány miatti gyakoribb ellenőrzések és keményebb szigorítások következtében 8 százalékkal csökkent a sertéscomb mennyisége. Ez pedig további költségemelkedést hozott magával. „A kínálat alulmúlja a keresletet, az árak pedig az egekbe emelkedtek” – vázolta a helyzetet Borchini.

A sertéspestis 2021-es felbukkanása óta egyedül Lombardia régiójában 200 ezer sertést öltek le, az elmúlt két hónapban pedig 90 ezer állat veszett oda a járvány miatt. Noha az optimistább vélemények szerint a helyzet hamarosan rendeződhet, bizonyos termelők szerint már túl késő ahhoz, hogy helyre lehessen állítani a sertéspestis előtti állapotokat.

A járvány kitörése óta csaknem tucatnyi sertésfarm zárt be Olaszországban. Mindez hatalmas érvágást jelent azon termelők számára, akik az nemzetközi piacok köldökzsinórján függnek, hiszen az Európai Unió szabályozása tiltja a sertéshús exportját, ha az a sertésjárvány „vörös zónájába” tartozó régiók valamelyikéből érkezik.

Az utóbbi években több ország is betiltotta az Itáliából származó sertéshús exportját, köztük Kína, Japán és Tajvan is. Megint más a helyzet az Egyesült Államok, Kanada és Brazília esetében: ezek az országok elismerik az európai rendszer regionalizációs tilalmait, attól függően, hogy hol fedezték fel a vírust.

Olaszország Európán kívüli államokba irányuló sertéshús-exportja eddig nem ütközött számottevő akadályba, ám a jövőben ez is megváltozhat. Sőt, a pármai sonka talán a (magyar) élelmiszerüzletek polcairól is eltűnhet, ha minden a megszokott mederben folyik tovább.