10 tiltott hely a világon, ahová turista sosem teheti be a lábát

Bemutatunk tíz olyan szupertitkos épületet, ahová sosem nyerhetnek bebocsátást a kíváncsi bámészkodók.

A világ legfontosabb épületeinek egy része csupán néhány „kiváltságos” ember számára áll nyitva. Ezek a létesítmények abból a szempontból nem titkosak, hogy mindenki tud a létezésükről, azonban a kíváncsiskodók többsége csupán ritka fényképfelvételeken csodálhatja meg őket – írja az Architectural Digest.

E gondosan őrzött épületek többsége állami hírszerző ügynökségeknek, titkosszolgálatoknak ad otthont. Falaik között tehát titkosított dokumentumok és államtitkok sokaságát őrzik.

Legyenek akár gondosan elrejtve a nagyvilág elől, vagy magasodjanak az ég felé egy világváros forgalmas csomópontján, két dolog biztosan elmondható ezekről a létesítményekről: történelmük elképesztően színes, és mindenki arra kíváncsi, mi folyik valójában a kulisszák mögött. Jelen összeállításukban tíz olyan szigorúan őrzött épülettel ismertetünk meg, melybe átlagos turista sosem teheti be a lábát.

1. MI6 (London, Egyesült Királyság)

A világhírű Vauxhall Cross, a brit hírszerző szolgálat (az MI6) londoni főhadiszállása a Temze partján található. A posztmodern építészeti stílusjegyeket tükröző komplexum háromrétegű ablakokkal, két vizesárokkal, sőt még földalatti rendszerekkel is rendelkezik. A létesítményt Sir Terry Farrell építész álmodta meg, s 1994-ben készült el. Mivel az MI6 00-as osztályának is itt van az otthona, ezért az épületet több James Bond-filmben is láthatta a nagyérdemű. Ma már talán kevesen emlékeznek rá, de a Vauxhall Cross ellen 2000-ben egy egy RPG-22-es páncéltörő rakétával indítottak támadást. Az akciót állítólag egy disszidens ír köztársasági csoport tervelte ki és hajtotta végre, de erőfeszítéseik hiábavalónak bizonyultak: csupán egy nyolcadik emeleti ablakban keletkezett kár.

2. CIA (Langley, USA)

Ha máshonnan nem, hát az amerikai kémthrillerekből mindenki tudja, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, vagyis a CIA (Central Intelligence Agency) központja a Washington állambéli Langley-ben található. A komplexum egy 258 hektáros területen terpeszkedik, s két központi épületből áll. A jelenlegi épületegyüttes a kilencvenes évek hajnalán nyerte el végleges formáját, s a Smith, Hinchman & Grylls Associates tervezőasztalán született meg. Nagy kár, hogy a CIA Múzeum el van zárva a turisták elől, hiszen a gyűjteményben rengeteg titkosított dokumentum, speciális fegyver és kémfelszerelés is található. 1993-ban egyébként akciófilmbe illő jelenetek zajlottak le a CIA központjánál: a lövöldözésben két alkalmazott életét vesztette, ketten pedig megsebesültek.

3. MSS (Peking, Kína)

A kínai Állambiztonsági Minisztériumot 1983-ban hozták létre, s az intézmény azóta is hírszerzői ügynökségi feladatokat lát el. Központja hivatalosan a Közbiztonsági Minisztérium épületkomplexumában található, de a valódi bázis egy titkos létesítményben kapott helyet, mely egy teljes háztömböt foglal el a kínai főváros Haidian nevű negyedében.

4. Bundesnachrichtendienst (Berlin, Németország)

Globális viszonylatban is a legnagyobb hírszerzési központot tudhatja magáénak a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat, a BND, melynek gigantikus épületegyüttesét a Kleihues + Kleihues építésziroda tervezte. A létesítmény megalkotásához húszezer tonna acélt és százharmincötezer köbméter betont használtak fel. A munkálatok még 2008-ban startoltak el, de magát a komplexumot csak 2019-ben vehették birtokba az alkalmazottak.

5. DGSE (Párizs, Franciaország)

A francia titkosszolgálat, vagyis a DGSE a főváros 20. kerületében, a hajdani Tourelles-laktanyában kapott helyet. A három épületből álló létesítményt egy belső udvar is körülveszi, amit szigorúan elzárnak az utcafronttól. A második világháború utáni időszakban a titkosszolgálat kémelhárítási osztálya költözött az ingatlanegyüttesbe. Az osztály 1982-ban önállósult. A komplexumra azért aggatták rá az „Uszoda” nevet, mert az 1924-ben, a közelgő olimpia miatt létrehozott Georges-Vallerey uszoda szomszédságában található. Úgy hírlik, a titkosszolgálat 2028-ban áthelyezi központját a Fort Neuf de Vincennes erődítménybe.

6. Cheyenne Mountain Complex (Colorado Springs, Egyesült Államok)

Az amerikai hadsereg még a hidegháborús időszakban fogott bele egy kiemelten védett parancsnoki központ megépítésébe a Cheyenne-hegységben. A cél az volt, hogy idejében felkészülhessenek egy átfogó szovjet támadásra. A hatalmas Cheyenne Mountain Complex megépítése során csaknem hétszázezer tonna gránitot ástak ki. A tizenöt különböző épületből álló intézmény 1966-ban kezdte meg működését NORAD Combat Operations Center néven. 1979 novemberében a komplexum alkalmazottai hírül vették, hogy rakétatámadás készül ellenük. Mivel szemernyi kétségük sem volt afelől, hogy a veszély valós, a katonaságot is riadóztatták. Az akció mindössze nyolc percet vett igénybe: hamar kiderült, hogy az aggodalom teljességgel alaptalan volt.

7. GCHQ (Cheltenham, Egyesült Királyság)

A mindenkori brit kormány kommunikációs központja, a GCHQ 2003-ban költözött a a gloucestershire-i Cheltenham egyik külvárosi részébe. Az épületet – ami jellegzetes formája miatt kapta a „Fánk” becenevet – a Gensler stúdió álmodta meg, és kizárólag helyi forrásokból származó alapanyagokat (cotswoldi kő, üveg, acél, alumínium) használtak fel a megalkotása során. A GCHQ három különböző egységből tevődik össze. Középső részén egy óriási udvart, valamint egy négy emeletes üvegátriumot alakítottak ki.

8. Vatikáni Apostoli Levéltár (Vatikánváros)

A létesítmény Vatikánvárosban, a Cortile del Belvedere egyik épületében kapott helyet. Itt őrzik a Szentszék kormányzati iratait is. A különböző történelmi korszakokból származó feljegyzések hihetetlen hosszúságú, bonyolult polcrendszeren sorakoznak. A kivételes gyűjteményben még VIII. Henrik angol király azon levele is fellelhető, melyben azt kéri VII. Kelemen pápától, hogy bontsa fel a házasságát. A levéltárban ugyanakkor Galilei perének átirata és a Luther Márton kiátkozásáról szóló 1521-es pápai bulla is megtalálható. A dokumentumok egy jelentős részét egy kétszintes bunkerben zárták el. 1881-ig egyetlen kívülálló sem kutathatott a levéltárban, és ma is csak hatvan tudóst részesítenek e kivételes kegyben, ám ők is csak engedéllyel léphetnek be az épületbe.

9. Pionen White Mountain Data Center (Stockholm, Svédország)

A svéd internetszolgáltató, a Bahnhof adatközpontja egykor polgári védelmi feladatokat látott el, vagyis a föld alatt került kialakításra. Speciális lokációjának köszönhető, hogy a Pionen néven emlegetett létesítmény akár egy James Bond-filmben is simán megállná a helyét (természetesen az aktuális főgonosz titkos főhadiszállásaként). Az épület helyiségeit rendkívül vastag fémajtók választják el egymástól, hiszen csak így lehetett szavatolni, hogy az egykori bunker egy atomtámadás esetén is épségben maradjon.

10. Svalbard Global Seed Vault (Norvégia)

A külvilág elől gondosan elzárt kutatóbázis a Jeges-tenger egyik távoli szigetén kapott helyet. Legfontosabb feladata bolygónk élelmiszerellátási biztonságának megteremtése és elősegítése. A Svalbard Global Seed Vault afféle génbankként funkcionál. Az épületben nem kevesebb mint 1,2 millió magmintát őriznek. Érdekesség, hogy a hatalmas komplexum egy része egy hegy belsejében húzódik. A szakembereknek arra az esetre is van terve, ha a létesítményben megszűnne az áramellátás: a magmintákat fagyott állapotban tudnák konzerválni, s átmenteni az utókor számára. A norvég szigetvilág mélyén rejtőző bázisba csak a külön felhatalmazással rendelkező személyek léphetnek be.