Megéri mozijegyet váltani Kevin Costner maratoni hosszúságú westernjére?

Kovács Patrik Kovács Patrik | 2024.05.23 | Film | Olvasási idő: 4 perc
Megéri mozijegyet váltani Kevin Costner maratoni hosszúságú westernjére?

Hiába fogadták 10 perces álló ovációval a cannes-i filmfesztiválon, Kevin Costner nagyszabású vadnyugati mozija, a Horizont: Egy amerikai eposz mégsem hengerelte le az ítészeket. Az első kritikák alapján a négy részesre tervezett opusz „zsibbasztóan hosszú”, hanyagul megkomponált, és távolról sem emlékeztet Costner korábbi westernklasszikusaira.

Az amerikai westernt többször eltemették már az elmúlt ötven év során, de a veretes műfaj mindig bebizonyította kivételes életképességét és rugalmasságát. Ma már kevesen tudják, de a vadnyugati film a nyolcvanas években szinte teljesen eltűnt a hollywoodi műfaji palettáról (köszönhetően a Michael Cimino által rendezett A mennyország kapuja gigantikus fiaskójának), hogy aztán olyan nagybecsű alkotók támasszák fel, mint Clint Eastwood, vagy az a Kevin Costner, aki most – hosszas hallgatás után – újra visszatért a kietlen prérire: részben saját zsebből finanszírozott, hatalmas ívű westernje, a Horizont: Egy amerikai eposz az idei cannes-i filmfesztiválon debütált. Noha a monumentális (négy részesre tervezett) mű bevezető epizódját 10 perces álló ovációval ünnepelték a francia filmfővárosban, az első kritikák már sokkal borúsabb hangnemet ütnek meg.

A Hollywood Reporter szerint a három órás film rengeteg – feleslegesnek tűnő – karakterrel zsonglőrködik, miközben a tempója meglehetősen egyenetlen, a cselekménye kevéssé fókuszált, és nem mer igazán drámaivá mélyülni.

A Vanity FairFrancis Ford Coppola hasonlóan nagyszabású magánvállalkozása, a Megalopolis mellett – az év egyik legnagyobb blöffjének nevezi a Horizontot, kiemelve, hogy a sztori hemzseg a rojtosra koptatott kliséktől, Costner pedig képtelen rendet vágni a négy különböző cselekményszál kaotikus dzsungelében. A szerző hozzáteszi: a mű nem a színész-rendező korábbi westernklasszikusaira (Farkasokkal táncoló, Fegyvertársak) hajaz: színvonalában inkább Costner legcsúfosabb bukását, a Waterworld – Vízivilágot (1995) idézi.

Az IndieWire „a század legunalmasabb mozgóképes hiúsági projektjének” titulálta a Horizontot, rámutatva, hogy a film képi világa ugyan impozáns, a végeredmény mégis olyan, mintha egy nagyobb költségvetéssel megtámogatott tévésorozat peregne a szemünk előtt. A lap szerint Costnert a Yellowstone-sorozat showrunnere, Taylor Sheridan inspirálhatta gigantikus westerneposza megalkotásakor, de a hanyag, epizodikus építkezés és a képzeletszegény történet ólomsúllyal nehezedik az Egy amerikai eposzra.

A The Guardian beváltatlan ígéretnek tartja a filmszéria első állomását: habár a vizualitás tekintetében nehéz belekötni, csak egy nagyobb ívű sztori vérszegény felvezetésének tűnik. A Screendaily úgy látja, az amerikai polgárháború (1861-1865) éveit is felölelő történet a maga konzervatív módján a pionírokat dicsőíti, a cselekmény viszont annyira szerteágazó és csapongó, hogy a nézőnek lehetősége sincs a karakterekkel való azonosulásra. A Variety azt is felrója a filmnek, hogy Costner első színészi jelenésére egy teljes órát várnunk kell, és az antré egyáltalán nem sikerül meggyőzőre. A lap bágyasztó minisorozathoz hasonlítja az Egy amerikai eposzt, melynek legnagyobb negatívuma az átgondolatlan, fésületlen forgatókönyv.

A BBC kritikusa sem zengett dicshimnuszt a Horizontról. A szerző „zsibbasztóan hosszú”, széteső szerkezetű, félkész karakterekkel teli, három órásra duzzasztott „tévésorozat-epizódként” hivatkozik a produkcióra, kifogásolva, hogy még az egyes cselekményszálak közötti váltások is rossz ritmusúak, a párbeszédek pedig alig-alig építik a figurákat.

E recenziók már csak azért is elkeserítőek, mert Costner – Clint Eastwood és Tommy Lee Jones mellett – korunk talán legelismertebb westernszerzője. (Ne feledjük: jelenlegi sikersorozata, a lassan finisbe érő Yellowstone is tételezhető afféle neowesternként.) A Horizont ráadásul megnyerő szereplőgárdájával (Sienna Miller, Sam Worthington, Giovanni Ribisi, Danny Huston, Jena Malone) is az egekig csigázta az érdeklődést. Hogy az első kritikák mennyire festenek reális képet a filmről, az csak június 27-én derül ki, az Egy amerikai eposz első felvonását ugyanis ekkor tűzik majd műsorukra a hazai mozik.

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!