Így verik át az influencerek a követőket és a marketingeseket – megnéztük az Álhíres dokufilmet

Naponta 4 milliárd ember, csaknem 100 milliárd órát tölt el a különböző közösségi média platformokon.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 51
    Shares

hirdetés

fake famous - álhíres - film

Habár a közösségi média alig több mint egy évtizede a mindennapok része, már most gyökeresen és visszafordíthatatlanul átszabta azt, ahogyan kommunikálunk, gondolkodunk, és úgy általánosságban az egész életünket.

Nem csoda, hogy egy sokat tárgyalt téma, hiszen a pozitív oldal mellett rengeteg nem kívánt mellékhatása is lett a világfalu jelenségnek. Míg a Netflix The Social Dilemma dokumentumfilmje az egész közösségi médiába szállt bele két lábbal, az HBO Fake Famous (Álhíres) dokuja ennek a világnak csak egy szeletéről, az influencerek jelenségéről akarta lerántani a leplet – ami részben sikerült is neki.

hirdetés
hirdetés

Megnéztük az Álhíres című dokumentumfilmet

Naponta 4 milliárd ember, csaknem 100 milliárd órát tölt el a különböző közösségi média platformokon, amivel nem lenne semmi gond, ha nem a megtévesztés tökéletes terepe lenne a digitális szféra.

Bár az internet az esetek jelentős százalékában nem a valóságot mutatja, mivel lényegében az információszerzés és a külvilággal való kapcsolattartás elsődleges formájává vált, így kezd elmosódni a határ valós és valótlan között, és egyre nehezebb eldönteni, hogy mi igazi és mi nem.

Így lepték el az online teret az álhírek, az áléletek, az álhírességek és az álemberek.

A Netflix-es The Social Dilemma dokuja közérthető formában, ugyanakkor megdöbbentő adatokkal és részletességgel akarta megmutatni az embereknek, hogy miként is manipulálják őket a képernyőn keresztül, hogyan működik az algoritmus, amely megteremti a hírfolyamot, amelyet aztán a felhasználók a világként azonosítanak. Mintegy ennek párjaként az HBO is elkészítette a maga közösségi média-kritikus, dokumentumfilmnek álcázott, de inkább könnyed szórakozást ígérő másfél órás művét, ami ennek a világnak egyik melléktermékére, az influencerekre fókuszál. Az Álhíres egyfajta társadalmi kísérletként aposztrofálja magát, amiben három random módon kiválasztott átlagemberből próbálnak meg influencert faragni, az út során pedig a valódi influencer létbe is betekintést nyerünk a szakértői interjúk révén.

hirdetés

A rendező, Nick Bilton korábban a New York Times és a Vanity Fair riportere volt, és számos fronton védte a közösségi médiát, most mégis az az alaptézise, hogy ha influencerekről van szó, akkor semmi sem az, aminek látszik. Mindezt arra alapozza, hogy amikor az ember irigykedve nézi a repülőútjáról posztoló influencert, akkor eszébe sem jut, hogy a repülőgép ablaka talán csak egy olcsó WC deszka, sem pedig az, hogy a “k” előtti számot a követőknél valójában a botok duzzasztották fel, a rajongói kommenteket pedig szintén ezek az álemberek írják.

Az Álhíres abból indul ki, hogy ma ahelyett, hogy a gyerekek állatorvosok vagy asztronauták szeretnének lenni, egyszerűen csak influencerré akarnak válni, mert ők híresek, sok pénzt keresnek, és irigylésre méltó életet élnek – magasan az átlagemberek felett.

De mitől lesz híres valaki és mi az influencer?

Ha valakinek van pár százezer követője, már híresnek számít? És mi alapozza meg azt, hogy mások “követni” kezdik ezeket a személyeket? Régen egy különleges tehetség vagy képesség birtoklása alapozta meg a hírnevet, ám ez kevés volt a 24 órában működő virtuális szórakoztatáshoz. Szerencsére akadtak olyanok, akik önként és dalolva állították elő a tartalmat. Megjelentek az influencerek, akik szeretik azzal ámítani magukat, hogy ők “digital content creatorok”, valójában csak egy életstílust – valóst vagy mímeltet – propagálnak, és az internet hajnalának naiv blogger identitását hátrahagyva két lábon járó biohirdetőtáblává léptek elő. Itthon egy rövid ideig a “Sokan kérték” nevű Insta oldal fedte fel a kép lopásokkal, hirdetésekkel, művallomásokkal tarkított hazai influencer szcéna piszkos kis titkait, a hamar népszerűvé vált oldal azonban botrányos véget ért, mivel az érintett személyek nyilván nem nézték jó szemmel a ténykedésüket.

Álhíres - Fake Famous

Influencer gazdaság

A valóság azonban az, hogy nagyon gyakran botok hátán kapaszkodnak fel ezek az influencerek a fizetett együttműködésekig és ingyenes nyaralásokig. Vagyis egyszerűen vásárolt követőkkel duzzasztják fel a számaikat, amik mögött nem valódi személyek állnak. Az Álhíres elsősorban a gazdasági oldalára fókuszál az influencer kérdésnek, hiszen elképesztő pénzekről van szó. Ha csak a marketinget nézzük, az egyik szakértő arról számolt be, hogy előfordult, hogy 80 ezer dollárt fizetett egyetlen posztért és két tweetért, egy másik pedig arról mesélt, hogy vannak olyan márkák, akik a büdzséjüket teljes egészében az influencerekre fordították.

A botok elleni néhány jól csengő felszólaláson kívül azonban a közösségi oldalaknak valójában nem áll érdekükben töröli a hamis felhasználói profilokat. Ezek a tech cégek szeretik a jelentéseikben lobogtatni, hogy milyen ütemben növekszik a felhasználóik száma, mennyi aktív ezekből, hiszen ezek az eredmények a részvényeik árfolyamára is hatással vannak, a Wall Street-i befektetők pedig, akik jól keresnek ezeken a vállalatokon, nyilván nem panaszkodnak. De nehogy azt higgyük, hogy csak az Instagramon lehet követőket vásárolni, akár még videó megtekintéseket és zene letöltéseket is lehet pénzért szerezni. A hamis eredményekre épülő bot gazdaság is virágzik, a filmben elhangzik, hogy egy kisebb bot farmmal akár havi 3 millió dollárt is lehet keresni, de az igazán nagy telepek ennek az összegnek a tízszeresét is megtermelhetik. Tehát jól járnak a bot farmok üzemeltetői, az influencerek, a tech cégek, a befektetők, csak épp a márkák és az emberek sérülnek a folyamatban.

film - Álhíres - Fake Famous

Hol maradnak az érzelmek?

Az Álhíres hibája, hogy sokat markol, de keveset fog. Be akarják mutatni az influencerek világának sötét oldalát, közben pedig három átlagembert is próbálnak elindítani az Instagram celebritások útján, ami nem teljesen a vártak szerint alakul. Ó, a követők vásárlásával semmi gond nem volt, a lány esetében tökéletesen működtek a megfabrikált képek és a botok is tették a dolguk, aminek eredményeképp egyre több márka küldött ajándékokat neki és kérte fel együttműködésre.

A két fiú azonban kiesett a képből, és nagyon értékes perceket veszítünk el azzal, hogy egyszerűen – nincs rá jobb szó – a picsogásukat hallgatjuk. Lehet nem volt már idő és/vagy büdzsé új szereplőkkel leforgatni a doksit, de elég sokat levon ez a fiaskó az értékéből, amikor pedig látszott, hogy a srácoknál is működne a dolog: egyetlen mímelt fotózás elég volt, hogy egy valódi privát edzőterem is meghívja egyikőjüket, csak azért, hogy posztoljon róluk.

A film nagyon jól bemutatja a gazdasági oldalt, de az emberek mentális állapotára gyakorolt hatásról nem szól, pedig ezen a téren sokkal súlyosabb következményekkel kell számolni. Ha hagyták volna a teljesen érdektelen szereplők háttérsztorijait és lelkizését, akkor ezt is felvillanthatták volna, hogy komplexebb legyen a kép.

Összességében a film nem tökéletes, de nagyon jól feltárja az influencer ökoszisztéma működésének elveit, hogy aztán a következő görgetésnél már a nézők is kritikusabb szemmel fogadjanak egy-egy tökéletesen beállított pillanatfelvételt.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 51
    Shares

Előző cikk Valódi bárélmény 3 lépésben, akár otthon is
Következő cikk Olaszország húsvétig biztosan nem enyhít - meghosszabbították a korlátozásokat