Hollywood hatalmas pofont adhat a magyar gazdaságnak

A tengerentúlon május elején vette kezdetét az amerikai forgatókönyvírók, július közepén pedig a vezető hollywoodi filmszínészek sztrájkja.  A megmozdulások a vártnál is drasztikusabb hatást gyakorolhatnak a hazai filmgyártásra, közvetve pedig a gazdasági növekedésre is.

Az Andersen Magyarország adataiból ugyanis kiviláglik, hogy a forgatások révén szerzett bevételből származik a magyar GDP 0,35 százaléka, azaz egy teljes leállás nagyjából ilyen mértékű csökkenést eredményezhet. 2023-ban a gazdasági növekedés a különböző elemzők becslései szerint 0 és 1,5 százalék között alakulhat Magyarországon.

Ez azt jelenti, hogy egy ilyen mértékű kiesés – éves szinten 70-80 milliárd forintos adóbevétel-kieséssel – elegendő lehet ahhoz, hogy lenullázza a gazdasági növekedést hazánkban – írja a HVG.hu.

Az Andersen Magyarország sajtóközleménye szerint a magyar filmipar 2022-ben újabb rekordévet zárt. A gyártás volumene meghaladta a 250 milliárd forintot, aminek 90 százaléka amerikai forrásból valósult meg (2016-ban ugyanez az érték még csak 85 milliárd forint volt).

Hozzáteszik: a növekedés hátterében három fő tényező húzódott meg. Elsősorban a magyar támogatási rendszer sikeressége, hiszen ennek köszönhetően egyre több külföldi filmes produkció érkezik hazánkba. Serkentette a folyamatot a forint gyengülése és a dollár erősödése is (ez a trend 2023-ban megfordult). A harmadik tényező a szolgáltatási díjak növekedése volt, ami a Covid-19 járvány utáni visszaállás, visszarendeződés során mindenhol tapasztalható globálisan.

Radnai Károly, az Andersen Magyarország ügyvezető partnere szerint a két párhuzamosan futó sztrájk eltérő hatást gyakorol az itthon készülő produkciókra. „A forgatókönyvírók sztrájkja csak középtávú lassulást vetített előre, azonnali károkat nem okozott. A futó és az előkészületi fázisban már itt lévő produkciókat nem érintette, leállásra nem került sor, csak az új projektek érkezése lassult le. A hollywoodi színész-szakszervezet sztrájkja ezzel ellentétben szinte minden nagyobb produkció esetében azonnali leálláshoz vezetett, hiszen a főszereplők és a fontosabb szereplők nélkül nem lehet érdemben folytatni a forgatást” – fogalmazott.

2016-ban az Andersen adószakértői is közreműködtek annak a Magyar Nemzeti Filmalap által jegyzett tanulmánynak az elkészítésében, amely szerint a filmes produkciók által itthon elköltött minden forint 0,32 forint költségvetési bevételt hoz és 0,8 forinttal növeli a GDP‑t.

„Ennek az a magyarázata, hogy a költések mögött egy olyan összetett, magas hozzáadott értékű és túlnyomórészt Magyarországhoz köthető ellátási lánc húzódik meg, amelynek finanszírozási forrása 95 százalékban külföldi. Bár az adókulcsok némileg módosultak azóta, a nemzetgazdaság GDP-arányos adóterhelése érdemben nem változott, ezért okkal feltételezhetjük, hogy a tanulmányban közölt arányok továbbra is hasonlóak” – mondta Radnai Károly.

A becslések alapján a hazai filmipar GDP-ben mérhető részesedése jelenleg 0,35 százalékra tehető, azaz a leállás havonta mintegy 0,03 százalékkal csökkenti a GDP-t és közel 6-7 milliárd forint adóbevétel kiesést okoz a költségvetés számára.