November 20-a a gyermekek jogainak világnapja, ennek kapcsán három magyar filmet vettünk elő, amelyek a gyermekbántalmazásra hívják föl a figyelmet.
A gyermekbántalmazás nemcsak tényleges fizikai erőszakban nyilvánulhat meg. Verbális, lelki, érzelmi és szexuális formái vannak. Az esetek többségében valamilyen módon a gyermek bizalmába férkőznek, alá-, fölérendeltségi viszonyt használnak ki (gyerek-felnőtt kontextusban ez adott) vagy érzelmileg behálózva lelki függésbe taszítják, hogy a gyermek maga kezdeményezze a kapcsolatot. Az alábbi három magyar film közvetlenül vagy közvetve a gyermekprostitúcióról, a szexuális ragadozókról és a szemet hunyó társadalomról szól.
Valan – Az angyalok völgye
A Valan az Elrabolva és a skandináv krimik legjobb pillanatait ötvözi, csak nálunk Liam Neeson helyett Krisztik Csaba érkezik meg bosszút lihegve az erdélyi havasokba. A nagyvárosi zsaru egy 22 évvel ezelőtti bűnügy kapcsán érkezik haza, hogy pontot tegyen a végére. Az erdélyi kisváros, Valan mintha beledermedt volna az időbe. Itt az ember gyermeke még mindig magántulajdon, amivel a családfő rendezheti adósságát. A rendőrség teljesen alkalmatlan, a vezetőjük pedig rossz néven veszi, hogy egy brassói hekus az ő pocsolyájában pecázik.
Péter, a Krisztik által játszott zsaru emberrablásokkal foglalkozik, nem véletlenül: 22 évvel ezelőtt a kiskorú húga tűnt el nyomtalanul a román forradalom káoszában. Most egy fellelt gyermekholttest azonosítása végett érkezik haza. A rendkívül feldúlt Péter egy helyi kislány eltűnése kapcsán az emberrablók nyomába ered, és a szokottnál is mélyebbre merül a jól szervezett gyermekprostitúció pöcegödrébe. A nyomok egyre inkább arra utalnak, hogy Valanban valaki angyalokra vadászik.
A Valannak rém egyszerű története és hatalmas hangulata van. Főleg az utóbbi miatt érdemes Péter figurájával tartani, és beleveszni a havas erdélyi tájakba. A hó tisztasága csak még nagyobb kontrasztot ad az ember bűneinek. A film kerüli a politizálást, a román valóság tényleg nem több, mint háttér ennek a hangulatos magyar kriminek.
A Valant november 21-től tekinthető meg az HBO GO kínálatában.
Visszatérés Epipóba
Epipó egy elit gyerektábor volt a ’80-as években, varázslatos mesesziget a szocializmus tengerén a gyerekek számára, teljesen más, mint a korra jellemző táborok. Kiváltság volt bekerülni, nem is mindenkinek adatott meg. Akinek sikerült, bennfentessé vált. Állampolgárságot szerzett az álmok országába. De Epipó sajnos nem minden gyermek számára ugyanazt az élményt jelentette.
Oláh Judit – maga is visszatérő epipói lakos – dokumentumfilmjének első fél órája a nosztalgia jegyében telik. Archív felvételekkel irigyelt nyári emlékek állnak csatarendbe Epipó határain. Ha nem is voltunk ott, de mi is ezek voltunk nemrég. Majd fél óra után jön az első sokk a gúnyos becenevekkel és a megaláztatásokkal, amelyek egy életre nyomot hagynak az emberben. Valahol belül fájnak csak a fenékbe rúgások és a megszégyenítő büntetések, amelyek mélyen aláássák az önbecsülést. A fizikai kínnál sokkal maradandóbb nyomot hagynak a pszichében. A feketeleves azonban mindennél keserűbb: egy tanár szexuális visszaélései azokkal szemben, akik a bizalmukat helyezték a kezébe.
Oláh dokuja fellebbenti a balladai homályt az igazi Epipóról. Kicsomagolja a báránybőrbe bújt farkast, akinek a megvalósult gyermekálmok földje nem jelentett többet puszta vadászterületnél. Epipó a felszín alatt svédasztal volt, amelyről egy szexuális ragadozó csemegézett. Nagyon jól árnyalja Epipót Magyari Péter hat évvel ezelőtti leleplező cikke, amelyben a pedofil tanár a táborhoz hasonló mozgásteret épített ki magának a gimnáziumban, ahol tanított, majd amikor következmények nélkül lebukott, akkor az állami televízióban. Szomorú, hogy miatta Epipó már soha senki számára nem azt jelenti majd, amit valójában kellene.
A film az HBO műsorán látható!
Szép csendben
A Szép csendben zenés filmnek is beillene, ám témája ennél sokkal komolyabb: az iskolai szexuális zaklatással foglalkozik, és nagyon jól ráirányítja a figyelmet azokra a hibákra, amelyeket ilyen esetben szülőként, tanárként, kollégaként vagy magánemberként elkövethetünk. Álságos társadalomban élünk, amelyet a me too kampánya irdatlan nagy pofonnal rázott fel, de még mindig hajlamosak vagyunk elbagatellizálni a dolgokat vagy a bajt nem keresve félrenézni. Egy ilyen eset még mindig inkább pikáns, mint mélyen elítélendő.
A filmben a 18 éves Dávid készül az életre: az ifjúsági zenekar tehetséges szólistája, akit a zenekarvezető Frici bácsi épp beajánlani készül a zeneművészetire. Remek “hátszele” egyben a legjobb barátja édesapja, nem beszélve arról, hogy az iskola legjobb tanára, akit közvetlensége miatt még maguk a diákok is nagyon szeretnek. Miközben zenekaruk az országos versenyre készül, Frici bácsi beveszi a csapatba az elsőéves Nórit. Dávid hamarosan rádöbben, hogy Nóri és Frici bácsi között talán több van tanár-diák viszonynál. Amikor ezt jelezni szeretné valakinek, falakba ütközik.
Dávid a tagadás falaiba ütközik: a legelborzasztóbb talán Nóri édesanyjának reakciója, aki teljesen elutasítja még a lehetőségét is az erőszaknak. Az emberek képtelenek feldolgozni a helyzetet, mivel nem tudják, hogy ilyenkor mi a teendő. Tudatosítani kell, hogy ez előfordulhat, és azt is, hogy kihez fordulhatnak és mivel segíthetnek az áldozatnak. Leginkább mérhetetlen empátiával.
Máté Gábor pedagógusa szinte lelép a képernyőről, összesűrűsödik benne mindannyiunk Frici bácsija: nekem is, neked is biztosan volt már ilyen tanárod, akit nagyon kedveltél, és tűzbe tetted volna érte a kezed. Jó esetben sosem kért tőled ilyet. Rosszabb esetben nem a kezed kellett neki. Frici bácsik mindig voltak, és mindig is lesznek. Fontos, hogy ne hallgass róla! Hallasd a hangod! Ne maradj szép csendben!
A film megtekinthető a Netflixen és a Nemzeti Filmintézet újonnan indult streaming szolgáltatásán, a filmio-n.
Bányász Attila
