Az új Pinokkió feldolgozásban nem más lesz a fabábu Frankensteinje, mint Roberto Benigni

Tudjuk, hogy a tündérmesék mostani formája egy jócskán polírozott változat, pár száz éve ezek a történetek még korántsem voltak gyerekbarát alkotások. De míg a legtöbb mese egy-egy boszorkánytól eltekintve nem túl ijesztő, addig a Pinokkió története jócskán bővelkedik frusztráló elemekben.

Rabszolga lesz, szamárrá változtatják és lenyeli egy bálna, az orrán pedig harkályok kovácsolnak. Kitűnő alapanyag egy olyan rendezőnek, mint Matteo Garrone, aki nagy sikert aratott a Berlinale-n Dogman – A kutyák királya című alkotásával. Ráadásul az új Pinokkió feldolgozásban nem más lesz a fabábu Frankensteinje, mint Roberto Benigni.

A kiindulópont egy klasszikus mese és annak mindenki által jól ismert története a fabáburól, amely életre kel, és valódi kisfiúvá szeretne válni. Matteo Garrone rendező viszont egy sötét, sokkal inkább felnőtteknek szánt feldolgozást készített a rendelkezésre álló anyagból. A filmet idén már bemutatták a Berlini Filmfesztiválon, és a visszajelzések alapján nagy sikert aratott Garrone komplex történetmesélési technikája, ötletes vizuális- és szürrealista világa. Az élőszereplős Pinokkióban az Oscar-díjas Roberto Benigni alakítja a bábukészítő Gepettót, a játék fiút pedig a fiatal – mindössze kilenc éves – és ígéretes tehetség, Federico Ielapi formálja meg.

Miután Roberto Benigni aka Gepetto kifaragja a bábut, az mágikus módon életre kel, és öntudatára ébredve szeretne ő is hús-vér emberré válni a keményfa test helyett. Pinokkió az álmait kergetve számos balszerencsés helyzetbe keveredik, és egy varázslatos világ barátságos és kevésbé jó szándékú mitikus lényei között verekszi át magát.

Garrone egyedi látásmódjával a történet kicsavart és kevésbé mesés oldalát domborítja ki, a végeredmény pedig gót fantáziavilág, amely a történet eredeti minőségét hozza felszínre. Garrone verziója semmiben sem hasonlít a korábbi Pinokkió feldolgozásokhoz, és a gyerekfilmes alapot egy felkavaró és nyomasztó felnőtt megközelítésbe csomagolja.

Az olasz fabábu története eredetileg 150 évvel ezelőtt jelent meg, ez pedig jó sok időt ad a feldolgozásokra. A leghíresebb változata természetesen a Disney által megálmodott aranyos rajzfilm 1940-ből. A Disney egyébként épp most távolodik el a saját modern Pinokkió feldolgozásától, egy élőszereplős filmtől, amit Robert Zemeckis rendezett volna, miközben Guillermo del Toro a saját animáció változatán dolgozik a Netflix számára. Benigni neve és a sötétebb megközelítés talán nem fog tömegeket vonzani a mozikba vagy a képernyők elé, de a nyitottabb közönség biztosan bevállalja majd a filmet, amelyet karácsonykor fognak bemutatni a mozikban és a streaming oldalakon.