Angelina Jolie tűzbe hozna minket, de inkább az életünkre tör

Angelina Jolie tíz év után újra akcióban, ráadásul a Sicario, a Wind River és A préri urai író-rendezőjével karöltve. Nagyszerű stáb, igazi sztárparádé és egy bestseller könyvadaptáció. Tűzbe hozott? Akkor jöhet a tűzoltás!

Taylor Sheridant talán már nem kell bemutatnunk: a színészi pályáról átigazolt író rögtön az első forgatókönyvével, a Sicario – A bérgyilkossal a keresett tollforgatók közé emelkedett; bár megjegyzem, a film sikeréhez jelentősen hozzájárult Denis Villeneuve rendező egyedi látásmódja, és persze a pazar színészgárda is. A pusztába kiáltó A préri uraiért Sheridant a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díjára jelölték. A következő szkriptet már magának írta, és a Wind River – Gyilkos nyomon című krimi rendezőjeként bebizonyította, hogy számíthatunk rá a kamera mögött is.

Sheridan így vált a némaságba burkolódzó vidéki Amerika mozgóképes krónikásává.

Ennek apropóján vadnyugati sorozatot írt Kevin Costnernek (Yellowstone), lovas trénerekről szóló realityt készített a Paramountnak (The Last Cowboy), és besegített két könyvadaptációba is. Utóbbit bár ne tette volna: a Tom Clancy népszerű hősének, Jack Ryan CIA ügynöknek a radikálisabb alteregóját, John Clarkot a középpontba állító Bűntudat nélkül feldolgozása éppoly közepes színvonalúra sikerült, mint a Michael Koryta bestselleréből készült Akik az életemre törnek. Mindkét filmből, de különösen az utóbbiból hiányzik az a nyers és őszinte hang, amely visszhangot ver Montana egybefüggő erdőségei fölött.

Tűzbe hoztalak? Mindjárt eloltalak, drágám! (Angelina Jolie) Fotó: Warner Bros.

Sheridan kezdetben Koryta regényének adaptálásában működött közre, majd amikor rendező nélkül maradt a produkció, ajánlatot kapott a direktori székre. Csak úgy vállalta el, ha Angelina Jolie játssza a főszerepet. Jolie az elmúlt évtizedet a gyerekfilmek bűvöletében töltötte – hol szinkronizálva, hol demonizálva -, illetve saját szerzői filmes szerelemprojektjén dolgozott Brad Pittel A tengernél, amely végül el is mosta a kapcsolatukat. Utoljára több mint tíz éve akciózott Salt ügynök bőrébe bújva, úgyhogy most a Marveles Örökkévalók szuperhőseként és az Akik életemre törnek önfejű tűzoltójaként a tavalyi év meglehetősen mozgalmas lehetett számára.

Jon Bernthal büntet

A történet főhőse egy traumatizált tűzoltó, aki a meseszép montanai erdőségben nyalogatja a lelki sebeit. Hannah derekasan kiveszi a részét minden életveszélyes marhaságból, legyen az akár ejtőernyőzés a teherautó platójáról, az unatkozó férfi kollégái nem kis derültségére. A rend éber őre azonban kevésbé díjazza a nő öngyilkos brahizását, az exe lévén ugyanis tisztában van vele, hogy az valójában néma segélykiáltás. Neki azonban már úton van a felesége pocakjában egy új jövevény, így érthető módon nem jut sok idő a lelkizésre.

Hannah, miközben épp szolgálatát tölti az egyik tűztoronyban, egy kisfiúra bukkan a rengetegben. Két veszélyes alak jár a gyerek nyomában, alaposan felkavarva a helyi viszonyokat. Magasra csapnak az indulatok és a lángok az erdőben, a környékbeliek pedig egy emberként felsorakoznak, hogy a kisfiú védelmében a pokol mélyére űzzék a betolakodókat.

Nektek lőttek – Kisujj és Bestia (Aidan Gillen és Nicholas Hoult) Fotó: Warner Bros.

Az Akik az életemre törnek megkésett film, legalább három évtizeddel. A ’90-es években élték reneszánszukat a hasonló akcióthrillerek, szögegyenes történeteikkel, megkeseredett, de vídiakeménységű főhőseikkel és egyszerű, de kőprofi rosszfiúikkal. Maga a bonyodalom szinte másodlagos – az okokat néhány mondatban és egy teljesen felesleges jelenetben festik föl -, a hangsúly a konfrontáción van, ami idővel mindkét fél számára személyessé válik. Az akciók ütősek, nincsenek agyonvágva, és bennük van a lényeg: Montanában nem a nő a gyengébbik nem.

Az új munkahelyem – Tűztorony Montanában Fotó: Warner Bros.

Ben Richardson operatőr képein a táj főszereplővé lép elő. Szinte képtelenek vagyunk betelni a sok zölddel, túltelíti az érzékeinket. Kár, hogy a középpontba helyezett ember elvész ebben a rengetegben. Az Akik az életemre törnek papírvékonyságú, és -ízű történettel bír – nem világos, hogy lehetett ebből bestseller -, amelyet Sheridan-nek kellett volna író-rendezőként élettel megtöltenie. Korábbi filmjei, a Wind River és A préri urai is azt az amerikai közeget szólaltatta meg, amely az idők folyamán a mondanivalójával erősen a háttérbe szorult. Sheridan kezei alatt most elnémul az amerikai vidék. Nincsenek épkézláb karakterei, csak elnagyolt figurák, akiket tehetséges, de eltékozolt színészek személyesítenek meg.

Ha bántod az asszonyt, errefelé szó szerint a pokolra jutsz (Angelina Jolie) Fotó: Warner Bros.

Jolie exét alakító Jon Bernthalért, a Büntetőért vérzik a szívem, ahogy a film két egydimenziós antagonistája, a Trónok harca Kisujja (Aidan Gillen) és az X-Men Bestiája (Nicholas Hoult) sem többek füstbe ment karaktereknél. Egyedül a csajok remekelnek: Medina Senghore hat hónapos terhesen is hitelt érdemlően rúgja szét a férfi valagakat, Angelina Jolie pedig a semmi hátán is ékkőként csillog. Az ő nihilje, a kissráccal kibontakozó, törékeny pótanya-kapcsolata és feltámadó anyatigris-énje Sheridan filmjének legszebb momentumai, minden más tükör és füst. A vizuális effektek sincsenek a helyzet magaslatán, a költségvetés tetemes részét a sztárgázsikra szórhatták el.

Lara Croft mindjárt akcióban (Angelina Jolie) Fotó: Warner Bros.

Az Akik az életemre törnek az előzetese alapján lángra lobbanthatta volna a mozikat. A harmatgyenge történet a maga elcsépelt befejezésével, a papírmasé karaktereivel és elbaltázott effektjeivel nem több szunnyadó parázsnál, amelyből még Angelina Jolie és Taylor Sheridan sem képes együttes erővel tüzet csiholni. Jolie a Marvel berkeiben küzd meg idén az örökkévalósággal, Sheridan visszatér a western-sorozataihoz, hátha rátalál odakinn valahol a prérin ismét a vidék hangjára, ez a produkció pedig lehetőleg rossz emlékké szelidül, amellyel egyszer az életünkre törtek.

Bányász Attila