Nemrég felkerült a Netflix kínálatába az Oscar-díjas 1917, ezért úgy döntöttünk, hogy egy rövidített listába szedjük össze a legizgalmasabb háborús filmeket. Akárcsak a sportfilmek esetében, itt sem volt könnyű dolgunk, hogy ne legyen végtelenül hosszú a lista.
A szakasz
Éra: Vietnámi háború
A szakasz a harcok terrorja helyett inkább arra fókuszál, hogy mit tesz a háború az emberi elmével. Mintegy élő pszichológiai kísérletet figyelve látjuk, hogy miként változnak meg az emberek, ahogy a szélsőséges körülmények között egyre inkább előhozzák személyiségük sötét oldalát. A fiatal férfi (Charlie Sheen) a dicsőség reményében csatlakozik a hadsereghez, ám a háború nem adja azt olyan olcsón. Ahogy a szakasz tagjai egyre inkább egymás ellen fordulnak a helyi lakosokkal való bánásmód miatti nézeteltérések kapcsán, a film pszichológiai thrillerbe csap át, ijesztő módon elmosva a határokat jó és rossz között.
Acéllövedék
Éra: vietnámi háború
Stanley Kubrick rendező filmje a frissen sorozott amerikai katonákra váró kihívásokat mutatja be a kiképzés során. A kihívások alatt pedig jelen esetben elképesztő brutalitást kell érteni, ezáltal egyfajta költői kommentárként értelmezhető a film a sokak által elítélt vietnámi háború kapcsán. A film az érzelmek széles skáláját vonultatja fel, amin az átlagos és vonakodó újoncok keresztülmennek a kiképzés során. Súlyos témákat, így a mentális instabilitást és a kiképzők általi verbális bántalmazást is érinti a történet R. Lee Ermey főszereplésével, aki korábban a való életben is kiképzőtiszt volt.
Ryan közlegény megmentése
Éra: II. világháború
A film lényegét összefoglalja a cím: John Miller parancsnok (Tom Hanks) vezetésével egy maroknyi katona elindul, hogy kimenekítsék James Ryan közlegényt a normandiai partraszállás után. Ryan közlegénynek ugyanis mindhárom bátyja életét vesztette a harcokban, a család ezért azt a kedvezményt kapja, hogy Ryan azonnal leszerelhet. Ennek érdekében az ellenséges vonalak mögé kell merészkednie a felszabadító csapatnak, és szembenézni a német erőkkel. A történet részben megtörtént eseményeken alapul, miközben több cselekményszálon fut, és megmutatja, hogy milyen nehézségekkel küzdöttek a fiatal katonák a háború során. És persze a kérdés is felmerül, hogy Ryan közlegény élete miért ér többet, mint a megmentésére sietőké?
Apokalipszis most
Éra: vietnámi háború
Talán az egyik legjobb háborús film Martin Sheen és Marlon Brando főszereplésével, Francis Ford Coppola rendezésében az Apokalipszis most. A film allegória a háború őrületére: egy bizonyos Walter E. Kurtz ezredes elszabadult a dzungelben, és saját magát és egy helyi törzset is meggyőzött arról, hogy ő valójában egy isten. Willard kapitány feladata, hogy megtalálja és likvidálja a problematikussá vált ezredest. A látnoki történet elképesztő képi világával és feszült atmoszférájával túlmutat a megszokott háborús filmeken. Két éve jelent meg a Coppola Final Cut verziója, amely teljes egészében a rendező vízióját követik – aki egyébként maga is közel állt a megőrüléshez a forgatás alatt -, így mindenképpen ezt a változatot ajánljuk megnézésre.
Levelek Ivo Dzsimáról
Éra: II. világháború
Clint Eastwood két filmben is feldolgozta az Ivo Dzsimánál vívott 1945-ös csatát, egyikben az amerikai szemszögből, a másikban a japán perspektívából bemutatva az eseményeket. A két film néhány hónap eltéréssel jelent meg, és együtt sokkal alaposabban feltérképezik azt, mit is jelent a háború: mert mindig két fél áll egymással szemben, és egyik oldal sem fekete vagy fehér. A Levelek Ivo Dzsimáról és A dicsőség zászlaja együtt az ázsiai fronton vívott harcokba nyújt betekintést, Hollywoodtól szokatlan módon pedig a nem amerikai félnek is egyenlő lehetőséget adva a történet elmesélésére.
Az őrület határán
Éra: II. világháború
Terence Malik rendező 20 év kihagyás után 1998-ban a James Jones 1962-es The Thin Red Line című regénye alapján készült azonos című filmmel tért vissza a filmkészítéshez, egyúttal a mű forgatókönyvét is ő írta. A film a japán gyalogság által a szigeteken történő összeütközések során alkalmazott konkrét harcmodort és stratégiákat dolgozza fel. A feszültséget az állandóan leselkedő fenyegetés adja, ami az amerikai katonákból mást és mást hoz elő, amit olyan kiemelkedő színészek tolmácsolásában láthatunk, mint Sean Penn, Adrien Brody, George Clooney, Woody Harrelson, John Travolta és Jared Leto. Ebben az is benne van, hogy van, aki egyáltalán nem érzi át ezt a háborúsdit – Jim Caviezel által alakított közlegény -, és inkább a helyiek között húzza meg magát, belekóstolva a paradicsomi tájba. A háború elől azonban senki sem szökhet meg. A film az amerikai katonák érzéseit mutatja be, akiknek egy addig ismeretlen ellenséggel kellett szembenézniük.
Híd a Kwai folyón
Éra: II. világháború
David Lean rendező a frontvonalat hátrahagyva a háború kevésbé tárgyalt oldalát mutatja be azáltal, hogy a film egy csapatnyi fogvatartott brit katona sorsát követi nyomon, akik a japánok parancsára egy vasúti hidat építenek Thaiföldön. Persze arról fogalmuk sincs, hogy fáradozásaik feleslegesek, hiszen a szövetséges hatalmak a híd felrobbantását tervezik, hogy ne lehessen hadi célokra használni azt. A film nagyszabású, de a nagyobb kép mellett az egyénre is figyelmet fordít, így Alec Guinness Nicholson ezredesének egyre töredezettebb pszichéje is szerephez jut.
Kémek a Sasfészekben
Éra: II. világháború
Richard Burton és Clint Eastwood brilliáns alakítása egy akcióval megpakolt háborús filmben, aminek történetvezetése a mai filmekével vetekszik váratlan csavarjaival, dupla- és tripla fordulataival. A két legenda szövetséges katonákat alakít, akiknek a feladatuk, hogy a német fogságból kiszabadítsanak egy amerikai tábornokot, akinek infomrációi vannak a D-napról. Azonban hamar kiderül a páros számára, hogy a küldetésük ennél sokkal többről szól.
A híd túl messze van
Éra: II. világháború
Monumentális háborús film, amely nem hibátlan, mégis alapműnek számít a témában. Elég hosszú, a cselekmény lassan indul be, később pedig túl sok szálon fut, a színészi gárda – többek között Sean Connery, Anthony Hopkins, Gene Hackman -, azonban elképesztő. A történet a háború vége felé játszódik, amikor a németek már vesztésre állnak. A szövetséges hatalmak ekkor ejtőernyősöket dobnak le Hollandiában, hogy azok aztán három hidat foglaljanak el, amíg megérkezik az erősítés. Ezek közül a legnehezebb az Arnhem-híd bevétele, amely egyúttal a németek feletti győzelmet garantálhatná.
A legsötétebb óra
Éra: II. világháború
A háborút sokszor nem a frontvonalon, hanem irodákban ülve vívják, ahogy azt A legsötétebb órában is láthatjuk. A film Winston Churchill életrajzának egy fontos szakaszát dolgozza fel, de a miniszterelnökké válása közben azt is látjuk, hogy miként foglalja el Hitler egész Európát, és hogyan szállnak szembe vele az angolok. A háborúba és a politika összefonódásokba pedig az átlagembereknek nincs beleszólásuk, egyet tehetnek csak, követik a vezetőjüket, és a győzelemben reménykednek.
A bombák földjén
Éra: iraki háború
Kathryn Bigelow rendező hat Oscar-díjat nyert alkotása egy nagyon is friss háborút dolgoz fel, így megvan az a plusz dimenziója a hatásának, hogy minden nézőnek van róla emléke. Ráadásul ott a tudat, hogy napjainkban is hasonló események játszódnak le, ha nem is Irakban, de a térségben. William James bomba specialista új csapathoz kerül, az új tag érkezése pedig tovább szítja a feszültséget, főként veszélyes, de sikeres metódusainak köszönhetően. Jeremy Renner brillírozik a szerepben, és tökéletesen bemutatja az egyik mellékhatását a háborúnak, amit a civilek ésszel fel sem érnek: hogy függőséget okoz ez az életforma.
Dunkirk
Éra: II. világháború
A film legnagyobb erőssége, hogy olyan atmoszférát teremt, hogy a néző úgy érzi, ő maga is ott van a parton a belga, francia és brit katonákkal, és ebben nagy szerepe van Hans Zimmer zenéjének is. A film megtörtént eseményeket dolgoz fel, középpontjában a II. világháború egyik legfontosabb és legismertebb csatájának történetét meséli el, amikor a La Manche csatorna partján ütköztek össze a német csapatok a védekezésbe kényszerült francia-brit katonákkal.
1917
Éra: I. világháború
Három Oscar-díjat – legjobb hangkeverés, legjobb vizuális effekt és a legjobb operatőr kategóriákban – zsebelt be tavaly az 1917 című film, amihez Sam Mendes Oscar-díjas rendező – aki többek között a Skyfall és a Spectre Bond-filmeket is jegyzi -, nagyapjának története szolgált ihletként. A díjakat pedig nem véletlenül ezekben a kategóriákban kapta a film, a megszakítás nélkülinek ható snittek ugyanis még drámaibbá teszik az amúgy is szörnyű látványt. A brit-amerikai koprodukcióban készült háborús film története az első világháborúban játszódik és két fiatal katona sorsát követi végig, akiket egy lehetetlennek tűnő küldetéssel bíznak meg. A parancs szerint egy nap alatt át kell hatolniuk az ellenséges német vonalakon, hogy egy üzenetet kézbesítsenek a csapdába esett 2. zászlóaljnak, máskülönben 1600 katona, köztük egyikük testvére is oda fog veszni a csatatéren.
Moszul ostroma
Éra: iraki háború
Korábban már méltattuk a Moszul ostroma című filmet, amiben elsődlegesen a harcokra és az akcióra helyezték a hangsúlyt, az iraki háborús filmdráma azonban ennél sokkal többet is megmutat az Iszlám Állam által elfoglalt terület visszahódításának részleteiről. „Szerencsére a film nem pusztán faltól falig akció: a harcok közti pihenőidőben, ha a karaktereket nem is, de a köztük fennálló viszonyrendszert jobban megismerjük, és a figurák szépen lassan elkülönülnek egymástól. Emberi vonásaik ilyenkor kiütköznek: találva egy működő televíziót, szívesen vetik le magukat akár tíz percre is valami trash reality elé; kicsomagolják a magukkal cipelt vízipipát, vagy megosztják egymással az iPad fülhallgatójának a párját.”
Jadotville ostroma
Éra: Afrika a ’60-as években
A 2016-os Jadotville ostroma a Netflix saját gyártású produkciója, és bár korántsem tökéletes, fontos megemlíteni, mivel kevés film foglalkozik az afrikai eseményekkel. Jadotville ostroma egy különösen elfeledett pontja a történelemnek, így érdekességként mindenképp ajánlott megnézni a filmet. Az események 1961-ben játszódnak, amikor egy maroknyi ENSZ katona érkezik a Katanga tartomány területén található Jadotville-be – ma Likasi a város neve – békefenntartóként. Azonban hamarosan a belga és francia zsoldosok által vezetett kongói csapatok támadják meg őket, és a maroknyi ír katonának kell szembenéznie háromezer ostromlóval. Hozza, amit a háborús filmeknek hozniuk kell, talán már túl klisés is, mindenesetre üdítő változatosságot nyújt a sok második világháborús alkotás után.
Csata Szevasztopolért
Éra: II. világháború
A film részben megtörtént eseményeken alakul, részben életrajzi ihletésű, mivel a központi karaktere Ljudmila Mihajlovna Pavlicsenko ukrán születésű szovjet mesterlövész, aki a valóságban is létezett, és a Lady Death névvel illették, mivel 309 ember életét vette el, ezzel ő lett a történelem legeredményesebb női mesterlövésze. A filmben azonban kreáltak neki egy ellenfelet a német oldalon, akit azzal a feladattal bíztak meg, hogy likvidálja a félelmetesen “tehetséges” fiatal lányt. Nem sok háborús film van, aminek nők a főszereplői, hát még ami irészben megtörtént eseményeket dolgoz fel, azonban ezen túl filmként is abszolút élvezetes és megállja a helyét a Csata Szevasztopolért.
Kiskakukk
Éra: II. világháború
A film eredeti címe Kukushka, a névvel pedig a mesterlövészeket illették, így nem meglepő, hogy a cselekmény középpontjában egy finn mesterlövész áll, akit a németek egy sziklához kötöttek, hogy feltartóztassa az ellenséget, amíg ők menekülnek. A férfi azonban kiszabadítja magát, és útja során összetalálkozik egy lapp parasztlánnyal, aki már egy orosz katonát is befogadott magához. Egy szót sem értenek a másik beszédéből, ebből pedig számos kaliba kerekedik. A film nagyon jól érzékelteti, hogy háború ide vagy oda, az emberek egyéni szinten még nem feltétlenül válnak egymás ellenségeivé.
