Még alig ocsúdtunk fel a Saul fia című film sikereiből, máris van egy újabb okunk a büszkeségre: magyar idő szerint hétfő hajnalban Deák Kristóf, Mindenki című rövidfilmjét is aranyszobrocskával díjazta az Akadémia. Bár maga a rendező az M1 ma reggeli élő kapcsolásában szerényen úgy nyilatkozott, hogy bár tudja, hogy a kisfilmes kategória csak egy mellékkategória és nem hozza annyira lázba az amerikai nagyközönséget, mint a fő kategóriákba tartozó díjak, neki napokba, hetekbe, sőt talán évekbe telik majd feldolgozni, hogy Oscar-díjjal jutalmazták. Mellékkategória ide vagy oda,
a negyedik magyar Oscar-díjnak is hatalmas üzenet értéke van.
Deák Kristóf története igazán példaértékű lehet a magyar fiatalok számára. A mindössze 34 éves rendező ugyanis a ranglétra aljáról indulva ért el vasárnap este Los Angelesben a csúcsra. Egy korábbi interjújában ő maga nyilatkozta, hogy 2005-ben kapott először lehetőséget, hogy testközelben tapasztalja meg, milyen részese lenni egy hollywoodi szuperprodukciónak, igaz, akkor még csak kávéhordóként. Abban az évben forgatta ugyanis Steven Spielberg München című filmjét Magyarországon, akihez – az akkor még egyetemista Deák – akkor került a legközelebb, amikor koffeinmentes teát vitt a világhírű rendezőnek az egyik forgatási napon. A fiatal tehetség évekig strázsált, mígnem 2009-ben Angliában folytatta tanulmányait és került egyre közelebb álmaihoz. A magyar fiatalokra igazi motivációs bombaként hathat a győzelme, hisz Deák és csapata sikerének fontos az üzenete, igazi népmesei motívum:
kemény munkával, szorgalommal, hittel és kitartással a legmerészebbnek hitt álmok is megvalósíthatóak.
Hangsúlyozta ezt köszönőbeszédében a negyedik magyar Oscar-díjas művész is, aki a közel 4 kilós, 34 centis és 24 karátos aranyszobrát a jövő generációjának, a gyermekeknek ajánlotta.
Rajta kívül azonban 4 másik magyar állított igazi követendő példát az Oscar történetében.
2015-ben Nemes Jeles László, Saul fia című filmdrámájával indított díjesőt a Cannes-i Filmfesztiválon, ahol elnyerte a fesztivál nagydíját. Ennek hatására már azok is kezdték megjegyezni az ifjú rendező nevét, akik egyébként nem követik nyomon a filmes szakma díjátadó eseményeit. A siker azonban itt nem ért véget, hisz 2016-bana 73. Golden Globe-on újabb szoborral gazdagodott a magyar filmtörténelem a Saul fiának köszönhetően. Ekkor már titkon mindenki reménykedett: 34 év után talán újabb Oscar-díjas rendezőt tudhat magáénak Magyarország. Sokáig nem is kellett várni, Nemes Jeles László a februári Oscar-gálán átvehette a legjobb idegen nyelvű filmnek járó aranyszobrot. Idén pedig még egy BAFTA-díjat is hazavihetett. Ezen a három, nagyközönség számára leginkább ismert díjakon kívül azonban szinte minden szakmai elismerést bezsebeltek a Saul fia készítői és főszereplője a tavalyi és tavalyelőtti évben. Az egész ország extázisban úszott a hatalmas sikereknek köszönhetően, hisz több generáció is felnőtt az utolsó nagy magyar filmsiker óta, amikor is 1982-ben Szabó István Mephistoját találták az Akadémia delegáltjai a legjobb idegen nyelvű produkciónak. Ezzel a rendező beírta magát Hollywood nagyjai közé és később olyan sztárokkal forgatott együtt, mint Glenn Close, Gerard Depardieu, Jeremy Irons, Anette Benning vagy épp Helen Mirren.
A negyedik magyar, aki megelőzve társait, aranyszoborral gazdagította a magyar filmipart és a hazai filmesek között elsőként söpört be a díjat, Rófusz Ferenc volt, akinek animációs rövidfilmje, A légy aratott osztatlan sikert az 1981-es gálán. Sajnos egy kisebb botrány beárnyékolta a rendező sikerét, hisz az akkori pártállami bürokrácia nem tette lehetővé, hogy személyesen vegyen részt a ceremónián. Helyette Dósai István, a Hungarofilm akkor vezérigazgatója lépett színpadra és köszönte meg Rófusz nevében a díjat, amit a rendező csak hónapokkal később, hosszabb csetepaté után kaphatott meg Amerikában.
Bár eddig „csak” négy magyar rendező tudhatja magáénak a filmes szakma egyik legnagyobb elismerésének járó díjat,
fontos megemlíteni, hogy számos társuk eljutott már a jelölésig, ami szintén fontos és értékes üzenet minden fiatal számára.
Köztük van például Fábri Zoltán, Makk Károly, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna és ne feledkezzünk meg azokról a magyarokról sem, akik külföldön új életet kezdve lettek sikeres, Oscar-díjas művészek, úgymint – a teljesség igénye nélkül – Zsigmond Vilmos, Kertész Mihály vagy épp Korda Sándor. Reméljük a következő években még több magyar viszi hírünket a világban és tölti meg büszkeséggel az itthoniak szívét.
Kovács-Zoratti Adri
Kép: oscar.go.com
