Nem csak a kreativitást, de a csapatszellemet is megacélozza a munkahelyi humor

Ha abból a megállapításból indulunk ki, hogy a humor az élet sója, akkor feltételeznünk kell, hogy egy munkahelyi közösséget is összekovácsolnak a derűs pillanatok. A jó kedély a rugalmas, életigenlő személyiség címere, s nem csupán megfűszerezheti a dolgos hétköznapokat, de még az egyéni képességeket is csiszolhatja.

Naomi Bagdonas és Jennifer Aaker, a Stanford’s Graduate School of Business oktatói évekkel ezelőtt különös vállalkozásba fogtak – írja a Fast Company. A páros hospice szolgáltatásokban dolgozó ápolónőkkel készített interjúsorozatot, hogy közelebb kerüljenek az égető kérdéshez: mi foglalkoztatja az emberek többségét a halál kapujában? (Aaker – hogy alaposan elmélyedjen a témában – még egy haláldúla képzést is elvégzett). Végül azt találták, hogy a vég közelsége mindenkit önvizsgálatra sarkall, s bűnbánatra késztet. A legtöbben azt sajnálták, hogy híján voltak az igazi bátorságnak, nem éltek tudatos életet, és minden egyes percet túlságosan komolyan vettek.

Ezt olvastad már?

Aki kimarad, az lemarad – így navigáld az irodai politikát profizmussal

Kisvállalkozás indítása: nulláról az első nyereségig

„Rájöttünk, hogy a humor – amit nevezhetünk nyugodtan a könnyelműség filozófiájának – a legjobb módszer arra, hogy elnyomjuk magunkban az ilyen típusú lelkiismeret-furdalást” – nyilatkozta Bagdonas és Aaker.

„A humor merészebbé tesz, hiszen általa gyorsabban tudott semlegesíteni a feszültséget. Emellett növeli a tudatosságot, az igazi jelenlétet, hiszen ráeszmélsz az életedet körülölelő igazságokra, és gond nélkül meg is osztod ezeket másokkal. A lényeg, hogy ne vedd magad túlságosan komolyan. Gyakran mondogatjuk, hogy ahol humor van, onnan a szeretet sem hiányozhat” – tette hozzá a kutatópáros, akik egy saját könyvben (A humorról komolyan: Hogyan válhat a humor titkos fegyverré az üzletben és a magánéletben) adtak számot a témában szerzett jártasságukról.

Aaker és Bagdonas vizsgálataik során megállapították, hogy a könnyedség és a derű teljesen átalakíthatja a munkahelyi közeget, erősítheti a csapatkohéziót, a kölcsönös bizalmat, sőt még az egyéni képességeket (például a kreativitást) is csiszolhatja. Aaker szerint egy korábbi kutatás bebizonyította, hogy a humoros videók sokkal látványosabban fejlesztik a problémamegoldó készséget és a kreativitást, mint azok a felvételek, melyek alaptónusa semlegesnek mondható. A képlet egyszerű: a közös nevetés egyfajta villámhárítóként funkcionál, csökkenti a feszültséget, s megnyitja a fókuszált, éber gondolkodás zsilipjeit.

Hiroki Asai, az Apple Creative Design Studiójának korábbi vezetője úgy véli, minden olyan (munkahelyi) környezetben, melyben a kreativitás kulcsszerepet tölt be, tudatosan kell törekednie a közösségnek az általános jó közérzetre, a kiegyensúlyozott társas kapcsolatokra és az olajozott csapatmunkára – mindezek kulcsa pedig a fesztelenség és a humor.

Ha humort csempészel a dolgos, szürke hétköznapokba, akkor tekints a tettedre úgy, mint egy hosszú távú befektetésre. Nem pusztán arról van szó, hogy megédesíted a munkatársaid adott napját, de a kellemes pillanatok valószínűleg a cég (illetve a csapatod) kollektív emlékezetébe is beleégnek, a humor ráadásul teljesen újjáformálhatja az interperszonális kapcsolatokat, felmérhetetlenül nagy pszichológiai hatással bír, valamint növeli a (munkakollektíván belüli) biztonságérzetet is. A kutatások szerint már önmagában az is csökkentheti a kortizol nevű stresszhormon szintjét a szervezetben, ha az ember arra számít, hogy a következő pillanatokban valami kacagásra fogja ingerelni.

„Hányszor nevettem a mai nap során? Mi derített jókedvre? Mikor nevettettem meg utoljára a többieket?” Ezeket a kérdéseket kell feltenned magadnak, ha úgy érzed, munkahelyed légköréből ordítóan hiányzik a humor. Légy te az első, aki változtat a helyzeten – hidd el, a kollégáid is értékelni fogják majd az erőfeszítéseidet!

Forrás: Fast Company

Borítókép: standret, Freepik