A magyar tinik 97,3 százaléka ki van téve az online bántalmazás veszélyeinek

cyberbullying - család - felelősség

Világszerte június harmadik péntekjén, idén tehát június 21-én tartják a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás elleni nemzetközi napot. A probléma égetőbb, mint eddig bármikor: az amerikai statisztikák szerint átlagosan 7 percenként zaklatják valamelyik gyereket az online térben – és az esetek 85 százalékában senki nem lép közbe.

Magyarországon az UNICEF adatai szerint minden 3. gyermeknek volt már része internetes zaklatásban, például magánjellegű információkkal való visszaélésben, online bántalmazásban. A Sprite nyári, Z-generációt célzó kampányában éppen ezért áll ki az online zaklatás illetve a megalázás, bullying számos más formája ellen.



A zaklatásnak – és főleg az internetes formájának – ugyanis leginkább a Z-generáció van kitéve. Az 1995 és 2010 között születetteket nem véletlenül szokták digitális bennszülötteknek is nevezni: a mobiltelefon, az internet és a közösségi oldalak világába nőttek bele. Az állandó online jelenléttel pedig együtt jár, hogy a korcsoportra amúgy is jellemző piszkálódás, zaklatás főként az online térbe helyeződött át.

Az UNICEF gyermekjogi szervezet legfrissebb hazai adatai szerint a 15 és 24 év közötti magyar fiatalok 97,3 százaléka ki van téve az online bántalmazás veszélyeinek – ennyien aktívak ugyanis az online térben. Az UNESCO adatai szerint a magas jövedelmű országokban élő fiatalok és tinédzserek 5-21 százaléka érintett az online bántalmazásban, továbbá a lányok sokkal gyakrabban lesznek a cyberbullying áldozatai, mint a fiúk. Egy tavalyi magyar felmérés szerint a megkérdezett hazai tizenévesek 90 százaléka kapott már üzeneteket idegenektől a közösségi médián keresztül; és 44 százalékuk mondta, hogy volt már olyan érzése a közösségi médiában, hogy zaklatják.

Ráadásul, csupán minden tízedik fiatal kér segítséget ilyen esetben. Ennek a pszichológiai okai tulajdonképp érthetők, az áldozat általában értéktelennek érzi magát, azonosul az alaptalanul rásütött bélyeggel. Gyakran úgy éli meg, hogy a környezete is leírná, ha kiderülne, hogy mi történt vele.

Nem meglepő hát, hogy a Z-generáció tagjainak közérzete kifejezetten rossz: az Amerikai Pszichológustársaság tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek közül tízből kilencen vallották magukat stresszesnek, felük nagyon szomorúnak, depresszióra hajlamosnak. Az arány itthon egy fokkal jobb, de szintén ijesztő: minden második kamasz szorong valami miatt, nem bízik magában –mutatta ki az SOS Gyermekfalu kutatása. A probléma tehát túlmutat azon, hogy a kortársaktól kapott sértegetések rosszul esnek a fiataloknak – az ezek miatt kialakult a szorongás, alacsony önbecsülés leküzdésében gyakran hosszú évek terápiája segíthet csak.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print