A magyar tinik 97,3 százaléka ki van téve az online bántalmazás veszélyeinek

Világszerte június harmadik péntekjén, idén tehát június 21-én tartják a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás elleni nemzetközi napot. A probléma égetőbb, mint eddig bármikor: az amerikai statisztikák szerint átlagosan 7 percenként zaklatják valamelyik gyereket az online térben – és az esetek 85 százalékában senki nem lép közbe.

Magyarországon az UNICEF adatai szerint minden 3. gyermeknek volt már része internetes zaklatásban, például magánjellegű információkkal való visszaélésben, online bántalmazásban. A Sprite nyári, Z-generációt célzó kampányában éppen ezért áll ki az online zaklatás illetve a megalázás, bullying számos más formája ellen.

A zaklatásnak – és főleg az internetes formájának – ugyanis leginkább a Z-generáció van kitéve. Az 1995 és 2010 között születetteket nem véletlenül szokták digitális bennszülötteknek is nevezni: a mobiltelefon, az internet és a közösségi oldalak világába nőttek bele. Az állandó online jelenléttel pedig együtt jár, hogy a korcsoportra amúgy is jellemző piszkálódás, zaklatás főként az online térbe helyeződött át.

Az UNICEF gyermekjogi szervezet legfrissebb hazai adatai szerint a 15 és 24 év közötti magyar fiatalok 97,3 százaléka ki van téve az online bántalmazás veszélyeinek – ennyien aktívak ugyanis az online térben. Az UNESCO adatai szerint a magas jövedelmű országokban élő fiatalok és tinédzserek 5-21 százaléka érintett az online bántalmazásban, továbbá a lányok sokkal gyakrabban lesznek a cyberbullying áldozatai, mint a fiúk. Egy tavalyi magyar felmérés szerint a megkérdezett hazai tizenévesek 90 százaléka kapott már üzeneteket idegenektől a közösségi médián keresztül; és 44 százalékuk mondta, hogy volt már olyan érzése a közösségi médiában, hogy zaklatják.

Ráadásul, csupán minden tízedik fiatal kér segítséget ilyen esetben. Ennek a pszichológiai okai tulajdonképp érthetők, az áldozat általában értéktelennek érzi magát, azonosul az alaptalanul rásütött bélyeggel. Gyakran úgy éli meg, hogy a környezete is leírná, ha kiderülne, hogy mi történt vele.

Nem meglepő hát, hogy a Z-generáció tagjainak közérzete kifejezetten rossz: az Amerikai Pszichológustársaság tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek közül tízből kilencen vallották magukat stresszesnek, felük nagyon szomorúnak, depresszióra hajlamosnak. Az arány itthon egy fokkal jobb, de szintén ijesztő: minden második kamasz szorong valami miatt, nem bízik magában –mutatta ki az SOS Gyermekfalu kutatása. A probléma tehát túlmutat azon, hogy a kortársaktól kapott sértegetések rosszul esnek a fiataloknak – az ezek miatt kialakult a szorongás, alacsony önbecsülés leküzdésében gyakran hosszú évek terápiája segíthet csak.