A champagne után a franciák a bagettet is Unesco örökségvédelem alá helyeznék

Hamarosan Unesco örökségvédelem alá kerülhet a bagett, amely a helyi pékek szerint éppúgy jelképezi Franciaországot, mint az Eiffel-torony – a tömegtermelés viszont a friss, ropogós kézműves kenyérfélét is utolérte.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 2
    Shares

hirdetés

bagett - franciaország - 2021

Hamarosan Unesco örökségvédelem alá kerülhet a bagett, amely a helyi pékek szerint éppúgy jelképezi Franciaországot, mint az Eiffel-torony – a tömegtermelés viszont a friss, ropogós kézműves kenyérfélét is utolérte.

 

hirdetés
hirdetés

A francia pékek szerint a hagyományos bagett nemcsak egy egyszerű kenyér. A francia kézműves bagett vásárlásának hosszú évtizedek óta hagyománya volt és hozzátartozott a francia mindennapok rituáléjához. A tömegtermelés, a fagyasztott pékáruk térhódítása viszont még Franciaországban is kezdi kiszorítani a helyi és kézzel készült hagyományos terméket.

“A jó hagyományos bagett elkészítésének nincs különleges titka” – mondta Mickael Reydellet, aki nyolc pékség tulajdonosa Franciaországban. “Idő kell hozzá, tapasztalat, a sütés helyes módja és jó liszt, természetesen adalékanyagok nélkül” – teszi hozzá.

Egy 1993-as francia kormányrendelet előírja, hogy a “hagyományos” bagett nem készülhet másból, mint a négy klasszikus alapanyagból, illetve azt is, hogy a tészta kelesztési ideje 15- 20 óra kell, hogy legyen 4–6 Celsius fok közötti hőmérsékleten.
A Francia Pékszövetség már benyújtotta kérelmét, hogy a bagett felkerüljön az ENSZ immateriális kincsek rangsorába, két francia riválisa jelenleg a párizsi háztetők, illetve Jura régió Biou d’Arbois borfesztiválja. Franciaország kulturális minisztere márciusban teszi meg ezzel kapcsolatban az elnöknek szóló ajánlását.

hirdetés

A francia pékek úgy vélik, az UNESCO örökségvédelem nem csak a generációkon átívelő tudást védené meg, de magát a szakmát is a világ minden tájáról érkező importőrökkel szemben. Az UNESCO “szellemi örökség” jelzője – a szóbeli hagyományok, az előadóművészet, a társadalmi gyakorlatok, a rituálék és a hagyományos kézműves módszerek elismerésére hivatott – már magában foglalja például a kenyér készítésének ősi módszereit Iránban és Kazahsztánban, elismerték többek között az 1500 vagy annál több sör mögött álló belga sörfőző mestereket, valamint a nápolyi pizzakészítést is.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 2
    Shares

Előző cikk Rekordáron üthetik ma le a 42 darab Bugatti Type 57S utolsó példányát
Következő cikk A legégetőbb problémákat is megoldhatná az emberiség, ha példát venne a méhekről