Mennyi elektrolitra van szüksége az emberi szervezetnek?

A triatlonistáktól a YouTube-influenszerekig szinte mindenki dicshimnuszokat zeng az elektrolit tartalmú italokról. De vajon tényleg szükségünk van ezekre a termékekre, vagy merő szemfényvesztés az egész?

Ahogy a The Guardian cikke is kiemeli, napjainkban jelentős mértékben emelkedik az elektrolit tartalmú italok és táplálékkiegészítők népszerűsége. YouTube-influenszerek, a közösségi média homályos zugaiban tevékenykedő véleményvezérek és professzionális sportolók egyaránt ódákat zengenek ezekről a felkapott termékekről, de vajon tényleg szüksége van rájuk az emberi szervezetnek? Ahhoz, hogy e kérdésre válaszolni tudjunk, mindenekelőtt fogalmi tisztánlátásra kell törekednünk. Mik is azok az elektrolitok?

Olyan, a testfolyadékban fellelhető ásványi anyagok, melyek elektromos töltéssel rendelkeznek, és nélkülözhetetlenek a szív, az izmok, valamint az idegek működéséhez.

Egyik legfontosabb feladatuk, hogy folyamatosan egyensúlyban tartsák a folyadékszintet a sejteken belül és kívül egyaránt. Sőt, emellett még elektromos impulzusokat is továbbítanak az egyes sejtek között, ezáltal lehetővé téve az izomösszehúzódásokat. Az emberi szervezetben leggyakrabban előforduló elektrolitok a kálcium, a nátrium, a kálium, a foszfát, a klorid és a magnézium.

Elektrolit-egyensúlyhiányról akkor beszélünk, ha a szervezeten belül elektrolit-túltermelődés vagy elektrolit-hiány alakul ki. Ennek okai rendkívül változatosak lehetnek: a jelenség mögött állhat hányás, hasmenés, láz vagy kimerítő sporttevékenység miatti vízveszteség éppúgy, mint ásványi anyagokban szegény étrend, veseelégtelenség, hormonális zavar, sőt bizonyos gyógyszeres kezelések (kemoterápia, antibiotikum-kúra) is.

Milyen egyéb esetei léteznek még az elektrolit-egyensúlyhiánynak? Nos, ha valaki túl sok alkoholt iszik, egy idő után a kiszáradás veszélye fogja fenyegetni (az alkohol ugyanis közismert vizelethajtó is), károsodhat több fontos vesefunkciója, ami megnehezíti a szervezet számára a folyadék- és elektrolitszint megfelelő szabályozását. Az elektrolitok könnyűszerrel csökkenthetik a másnaposság kínzó tüneteit, és megszüntethetik a dehidratáltságot is, de a mértéktelen alkoholfogyasztás súlyosabb egészségügyi következményeitől senkit sem óvnak meg.

Egyes tanulmányok szerint a gyakori stressz is az elektrolit-egyensúly felbomlásához vezet, ilyenkor ugyanis a szokásosnál több ásványi anyag távozik a szervezetből vizelet formájában. Elektrolitpótlásra tehát akár ebben az esetben is szükség lehet, noha a témában eddig végzett kutatások nem voltak kellőképpen mélyenszántóak.

De mi a helyzet azokkal a professzionális sportolókkal, akik mindennapi tevékenységük során rengeteg folyadékot veszítenek? Nekik vajon tényleg szükségük van a folyamatos elektrolitpótlásra? És ha igen, milyen mértékben? Ha valaki a nyári kánikulában fut maratont, és közben nagyobb mennyiségű vizet fogyaszt, annál könnyen beállhat az úgynevezett hiponatrémia, vagyis az akár életveszélyes helyzetet okozó nátriumhiány. A vezető tünetek közé tartozik a fejfájás, a hányinger, sőt a koncentráció, a kognitív képességek, valamint az egyensúlyérzék zavara is. Ebben az esetben nyilvánvalóan törekedni kell a felborult elektrolit-egyensúly helyreállítására, némi megnyugvást ad viszont, hogy a konditeremben edző – és a gyakorlatok közben bőséges vizet fogyasztó – átlagembereket hasonló veszély nem fenyegeti.

A személyes elektrolitszükséglet a test összetételétől is függ – figyelmeztet a The Guardian cikke. Azok, akiknek testtömege inkább izomból, semmint zsírból tevődik össze, több vizet raktároznak a szervezetükben, ezért az elektrolitok segíteni tudnak nekik, hogy egész nap hidratáltak maradjanak.

Általánosságban elmondható, hogy azoknak, akik relatíve keveset izzadnak, és egészségesen táplálkoznak (gyakran kerül a tányérjukra zöldség, gyümölcs, minőségi fehérje, teljes kiőrlésű gabonaféle), nem kell aggódniuk az elektrolitszintjük miatt. Az esetlegesen felboruló egyensúly visszaállítását pedig olyan ételek gyorsíthatják fel, mint a rengeteg káliumot és magnéziumot tartalmazó joghurt, a zöld leveles zöldségek, a fekete csoki, a banán vagy épp az avokádó – állítják a szakértők.