Tényleg meghatározza döntéseinket a genetika?

A kutatók szerint érdekes összefüggések mutathatók ki a génállományunk, valamint a különböző személyiségjegyeink, étkezési szokásaink és konfliktuskezelési sémáink között. Sőt, a genetikai hátterünk a döntéseinket is befolyásolhatja.

A kutatók az elmúlt években, évtizedekben serényen keresik a választ egy égető kérdésre: vajon a viselkedésünk mennyiben a saját akaratunk függvénye, és mennyiben határozza meg a biológiai hátterünk? „Ha fajként tekintünk az emberiségre, akkor azt kell mondanunk, létezésünk alapja a génállományunkban található információ, valamint ezen információ és a környezeti hatások kapcsolata” – fogalmaz Kári Stefánsson izlandi genetikus.

Stefánsson szerint az összetett DNS-koktél, amit a szüleinktől öröklünk, kiegészülve a spontán keletkező genetikai mutációkkal, nagymértékben alakítja, formálja magatartásunkat.

A szakértő leszögezi: genetikai jellemzőink függvénye lehet az is, hogy a teát vagy a kávét kedveljük-e jobban, de még abban is jelentős szerepet játszhatnak, hogy milyen szabadidős tevékenységet, mozgásformát (konditermi edzés, futás, úszás) részesítünk előnyben. Sőt, egy 2000 főre kiterjedő brit kutatás 15 évvel ezelőtt bebizonyította, hogy van egy gén, mely meghatározza, milyen hobbikat kedvelünk. Ha alaposan szemügyre veszünk egy családfát, és feltérképezzük a néhai ősök kedvenc hobbijait, akkor könnyedén következtethetünk arra, mivel ütik el unalmas óráikat a leszármazottak. Sőt, Stefánsson és izlandi munkatársai felfedezték azt a génvariánst is, mely meghatározza, hogy érdeklődést mutatunk-e például a keresztrejtvények iránt vagy sem.

Danielle Dick pszichiáter, a New Jersey-ben található Rutgers University professzora korábban rámutatott, hogy a személyiségünk különböző dimenziói (impulzivitás, tudatosság vagy kreativitás) bizonyos genetikai komponensekre vezethetők vissza.

„Mindez megerősíti a tényt, miszerint génjeink befolyásolják az agyunk működését, vagyis azt, hogy miként gondolkodunk, miként kapcsolódunk a világgal” – magyarázza a pszichiáter. „Egyesek olyan aggyal rendelkeznek, mely az izgalmas, újszerű élmények, a nagyobb kockázat és az azonnali eredménnyel járó tettek felé tereli őket” – teszi hozzá.

A vállalkozók, a nagy cégek vezérigazgatói és az extrém sportolók hagyományosan nagyobb kockázatot vállalnak, mint mások.

Ennek a különleges genetikai háttérnek azonban ára is van. A magasabb kockázatvállalási hajlandóság sokszor összekapcsolódik az addikció különféle formáival, sőt Sfefánsson megfigyeléseiből az is kitűnik, hogy azoknál az embereknél, akikben megtalálhatók a kreatív gondolkodást serkentő gének, nagyobb eséllyel alakul ki skizofrénia. Az impulzív személyiségek jellemzően megbízhatóbb, jobb döntéshozók is, de egy-egy döntésükkel nagyobbat is bukhatnak – nem véletlen, hogy gyakrabban bocsátják el őket a munkahelyükről.

Érdekes eredménnyel zárult egy friss kutatás, melyben Danielle Dick is közreműködött. A kutatók összesen 1,5 millió ember adatait elemezték, hogy rábukkanjanak az impulzív magatartásért felelős génvariánsokra. Azt találták, hogy az impulzív személyiségek körében nagyobb arányban fordul elő a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar nevű rendellenesség (a jelenség jellemzően gyermekkorban alakul ki), sőt gyakrabban hódolnak káros szenvedélyeknek (cigaretta, drog), melyek aztán később súlyos egészségügyi problémákhoz vezetnek.

„Minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a DNS-ünk nem egyenlő a sorsunkkal” – magyarázza Danielle Dick. „A génjeink befolyásolják a jellemünket, ami pedig a természetes tendenciáinkat befolyásolja, de ez nem jelenti szükségszerűen, hogy bizonyos gének problémákat okoznának az életünkben.”