A kreatin mégsem az az izomnövelő csodaszer, aminek eddig hitted?

Az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósainak márciusi kutatása egészen új megvilágításba helyezi a testépítők által gyakran használt étrendkiegészítőt.

Az ausztrál szakértők a Nutrients nevű folyóiratban publikálták a témával foglalkozó tanulmányukat – írja a Gizmodo. Vizsgálataik során 54 személy 12 hétig tartó edzésprogramját követték figyelemmel. Emellett kiválasztottak néhány önkéntest is, akiket arra kértek, hogy az edzéssorozat előtt egy héttel kezdjenek el napi 5 gramm kreatint szedni. Ez utóbbi csoportban már az első – gyakorlatok nélkül töltött – héten növekedett a sovány testtömeg (hozzávetőleg 0,5 kilogrammal). Csakhogy az idő előrehaladtával ez a kezdeti előny elhalványult, majd el is tűnt, és a megfigyelés utolsó fázisában mindkét csoport tagjai átlagosan 2 kilogramm sovány testtömeggel gyarapodtak.

A kreatint szedő önkéntesek már a programsorozat megkezdése előtt testtömeg-növekedést érzékeltek, aminek hátterében a tudósok szerint potenciális folyadék-visszatartás, nem pedig valódi izomépítés állhatott.

Amikor ezek a személyek elkezdték az edzést, már nem tapasztalták a kreatinhasználat további előnyeit, ebből pedig leszűrhető az a következtetés, hogy napi 5 grammnyi mennyiség nem elegendő ebből az étrendkiegészítőből, ha az izomnövelés a cél.

A Gizmodo cikke rámutat: kreatint az emberi szervezet is képes előállítani, sőt e magas nitrogéntartalmú szerves sav megtalálható a leghétköznapibb ételekben is, legyen szó akár vörös húsokról, akár a különböző tengeri fogásokról. A közkedvelt étrendkiegészítő az izmok energiaellátásában segít, kiváltképp az olyan – az átlagosnál nagyobb erőkifejtést igénylő – gyakorlatoknál, mint amilyen a súlyemelés. Megannyi korábbi kutatás rámutatott, hogy a kreatin az izomtömeg-növelő képességre és a sportteljesítményre is pozitív hatást gyakorolhat. Ezt az összefüggést még placebo-kontrollált kísérletek is igazolták (ez utóbbiakat az ilyen irányú kutatások arany sztenderdjeként is szokás emlegetni).

Az Új-dél-walesi Egyetem tudósai ugyanakkor hangsúlyozták: e kísérletek súlyos hibájaként értékelhető, hogy az egyes résztvevők csak akkor kezdték el szedni a kreatint, amikor nekiláttak egy teljesen új edzésprogramnak. Ez azért problémás, mert ilyen esetben különösen nehéz meghatározni, hol végződnek az edzés nyújtotta előnyök, s hol érvényesül a kreatin izomnövelő hatása.

Az eredmények persze nem jelentik azt, hogy a kreatin egyáltalán nem használható izomépítésre. A Gizmodo cikke szerint előfordulhat, hogy az étrendkiegészítő csak hosszabb távon nyújt igazán látványos eredményt, de az is elképzelhető, hogy a megfelelő hatás érdekében a dózist is növelni kell. (A szakértők szerint napi 10 gramm kreatin még biztonságos mennyiségnek tekinthető.) Sőt, az Új-dél-walesi Egyetem tudósai is úgy vélekednek, hogy további, kiterjedtebb kutatásokra van szükség a hosszú távú, valamint a nagyobb dózissal elérhető hatások pontos felméréséhez.

„Ez a kutatás valószínűleg megváltoztatja a kreatint az edzőteremben használó testépítők saját teljesítményükről alkotott elképzelését. Ami pedig a professzionális sportolókat illeti – különösen azokat, akiknek szigorúan meg kell őrizniük a súlyukat a munkájukhoz -, nos számukra ezek az eredmények kijelölik a határokat: segítenek eldönteni, hogy hogyan és miként szedjék a kiegészítőt” – fogalmazott Imtiaz Desai, a tanulmány vezető szerzője.