Habár divat a szakáll, a borotválkozás még mindig mindennapos rutin feladatnak számít több millió férfi számára szerte a világban. Olvasói levelet eddig még nem osztottunk meg, most viszont érkezett egy igen érdekes a borotválkozásról a környezettudatosság szemszögéből, amely hasznos lehet sok borotválkozó férfi számára. Te is megosztanád véleményed, tapasztalatod? Írj nekünk az info@igenyesferfi.hu email címre!

„Kétféle borotvát használok, 1,5 éve váltottam borotvakésre. Először vettem egy olcsóbb 3000 Ft-osat, hogy megnézzem, egyáltalán tudok-e vele bánni. 1 év múlva, úgy, hogy végig kitartottam mellette, vettem egy Solingen Dovo borotvakést, ami cirka 20.000 Ft-ba került. Komoly penge, komoly minőség. Ha hasonlattal kellene élnem, azt mondanám, hogy Trabiból Mercibe. Egy lehúzás és a fél arcom harmada sima, mint a babapopsi… Egyetlen pengével, nem pedig hárommal. Egyetlen pengével, amit még lehet, hogy az unokám is használni fog, de legalábbis becsben meg tud őrizni emlékként.

Körülbelül egy hónapja megtaláltam Édesapám hagyományos zsilettpengés borotváját is. Egy csavaros nyelű Wilkinson Sword, anno sem lehetett olcsó ez a típus, most sem az. Ami a legdöbbenetesebb, hogy összesen 270 (!) Ft-ért 5 darab eredeti pengét lehet venni hozzá és nem a sarki olcsó boltokban… Gondoltam, hogy kipróbálom, egy hónap alatt még nem kopott el az első sem, emellett pedig Édesapám borotváját használni tényleg nem mindennapi érzés. Használata? Maximum két lehúzás és teljesen sima az arc – öröm, boldogság. Ha pedig elveszíti az élét, akkor max. egy kis darab fémet kell eldobni…

A borotvakést szoktam gyakrabban használni, ami tényleg férfias, ha jól bánok vele, akkor pedig kiszolgál életem végéig. Korábban én is a mai csodaeszközöket használtam, amelyekkel egy csomó szemetet gyártottam, hiszen néhány hét után folyamatosan cserélni kell őket, a pengék közé ragadt szőrt kínkeservesen lehet csak kimosni és hosszú távon az ára sem kifizetődő. A tudatos életmódot fontosnak tartom, annak pedig nagyon örülök, hogy ezt a fajta tudatosságot a mindennapos borotválkozásban is megtaláltam.”

Géza, Budapest