Sötét jövőt vetít előre Kim Dzsongun és Putyin szövetsége

Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta azt a stratégiai partnerségi egyezményt, melynek kölcsönös védelmi záradéka kimondja, hogy a jövőben a két atomhatalom támogatni fogja egymást, ha valamelyiket külső agresszió éri.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírt stratégiai partnerségi egyezményének a globális béke és biztonság szempontjából legaggasztóbb része az a kölcsönös védelmi záradék, mely kimondja, hogy a jövőben a két atomhatalom támogatni fogja egymást, ha bármelyiket külső agresszió éri – írja a BBC. Az Orosz Föderáció elnöke Phenjanban, a Kim Dzsongunnal folytatott tanácskozást követően tájékoztatta a nyilvánosságot a fejleményről. Putyin 2000 óta nem látogatta meg az észak-koreai vezetőt az ország fővárosában. Kim Dzsongun úgy fogalmazott: a frissen aláírt megállapodás „új, még nagyobb szintre emelte” a két atomhatalom szövetségét.

Biztonságpolitikai szakértők szerint számos problémát vet fel, hogy – a dokumentum értelmében – Kim Dzsongun támogatást nyújthat Oroszországnak az Ukrajna ellen vívott háborújában, az oroszok segítségnyújtására pedig egy jövőbeli, a Koreai-félszigeten kirobbanó konfliktusban lehet szükség.

Kim Dzsongunt a nemzetközi közvélemény már korábban megvádolta azon a címen, hogy titokban fegyvereket bocsát Oroszország rendelkezésére, Putyin pedig – egyes feltételezések szerint – megoszthatja korszerű űrtechnológiáját a nukleáris- és rakétaprogramját fejleszteni kívánó Észak-Koreával.

A partnerségi egyezmény megkötését követően Kim Dzsongun úgy fogalmazott: „A világ egyre gyorsabban változik; ebben a helyzetben az a célunk, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést Oroszországgal és kormányával.” Az észak-koreai diktátor emellett feltétlen támogatásáról és szolidaritásáról biztosította „az orosz kormányt, hadsereget és népet az Ukrajnában a szuverenitás, a biztonsági érdekek és a területi egység megvédésének érdekében folyó különleges hadművelet végrehajtásában” – írja az eseményről tudósító orosz hírügynökségekre hivatkozva a Portfolio.hu.

„A ma aláírt átfogó partnerségi megállapodás többek között kölcsönös segítségnyújtást ír elő abban az esetben, ha a megállapodás valamelyik fele ellen agresszió történik” – idézte Vlagyimir Putyin szavait a Reuters.

Az orosz elnök emlékeztetett az Egyesült Államok és más NATO-tagállamok azon nyilatkozataira, melyek szentesítették, hogy Ukrajna a Nyugat által szállított fegyverekkel mérjen csapást Oroszországon belüli célpontokra. „Ez már folyamatban van, és mindez durva megsértése azoknak a korlátozásoknak, amelyeket a nyugati országok különféle nemzetközi kötelezettségeik keretében vállaltak” – fogalmazott az orosz államfő, aki ezúttal sem felejtette el kihangsúlyozni, hogy Moszkva fáradhatatlanul harcol az Egyesült Államok és szövetségesei imperalista, hegemón politikája ellen.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Antony Blinken amerikai külügyminiszter közelmúltbéli találkozóján a főtitkár közölte: a szövetséget aggodalommal tölti el a lehetőség, hogy Oroszország segítheti az észak-koreai nukleáris program további fejlesztését. Stoltenberg úgy véli, Oroszország Ukrajna elleni háborúját nem csupán Észak-Korea, de Kína és Irán is támogatja, a felsorolt államok érdekei ugyanis azt diktálják, hogy a nyugati szövetségesek kudarcot szenvedjenek a kelet-európai országban. A főtitkár leszögezte: míg Észak-Korea és Irán közvetlen katonai támogatást nyújt Oroszországnak, addig Kína a nagyhatalom hadigazdaságát táplálja. Stoltenberg úgy véli, a kínaiak „nem folytathatják a normális kereskedelmi kapcsolatokat az európai országokkal úgy, hogy ezzel egyidejűleg szítják a második világháború óta látott legnagyobb háborút”.

Putyin és Kim Dzsoungun megállapodása egyébként nem csupán a Nyugat, de Dél-Korea rosszallását is kivívta. Szöul már eddig is növekvő ellenérzésekkel figyelte az orosz elnök és az észak-koreai diktátor egyre erősebbé formálódó szövetségét, a szerdai találkozó előtt pedig konkrét üzenetet is küldött Putyinnak, arra figyelmeztetve az államfőt, hogy „nem szabad átlépnie egy bizonyos határt”.

Egyes elemzők szerint Oroszország és Észak-Korea egy olyan partneri viszonyrendszer kiépítésére törekszik, mely egyfajta védőernyőt jelenthetne számukra a nyugati szankciókkal szemben. Hosszabb távú céljuk pedig egy olyan multipoláris világrend megteremtése lehet, ami az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei által fémjelzett – és jelenleg meghatározónak tekintett – nemzetközi rendszer ellenpólusát képezheti.