Hosszasan lehetne vitatkozni azon, hogy a politikában vajon a fiatalos, “forradalmi” vérmérséklet vagy a bölcs, nyugodt erő-e a rokonszenvesebb a választóknak, az mindenesetre biztos, hogy a világ számos pontján az előbbi áll nyerésre. Körkép a jelenkor legifjabb miniszterelnökeiről.
Leo Varadkar váratlan lemondását követően a 37 éves Simon Harris foglalhatja el Írország miniszterelnöki bársonyszékét. Az eddig továbbképzési és felsőoktatási miniszterként dolgozó politikust kiváló debattőrnek tartják, aki ráadásul mesterien kezeli a közösségi médiát – írja a BBC. Harris korábban több minisztériumban is megfordult, a koronavírus-járvány idején például az egészségügyi tárcát vezette. A politikus úgy válhat Írország legifjabb kormányfőjévé, hogy március 24-én egyedüli jelöltként nyerte meg a pártja, a Fine Gael által indított szavazást.
Harris csak április 9-én, a Dáli, vagyis az ír parlament ülését követően hoz majd döntést a kabinetjéről, de bizonyos sajtóértesülések szerint azt szorgalmazza majd, hogy pártja térjen vissza klasszikus értékeihez, például a munka kifizetődővé tételéhez és a gazdák támogatásához.
Hogy vajon a leendő ír miniszterelnök képes lesz-e megfelelni pártja, illetve a választópolgárok elvárásainak, az még a jövő zenéje. Ha viszont körülnézünk a világban, láthatjuk, hogy vannak politikusok, akik Harrisnél is fiatalabbak, és máris egy ország élén állnak. Hogy kik is ők? Máris mutatjuk!
1. Gabriel Attal
Franciaország jelenlegi miniszterelnöke március 18-án ünnepelte 35. születésnapját. A nyíltan meleg Attal az ország eddigi legfiatalabb kormányfője. 2017-ben jutott be a parlamentbe, s az oktatásügyi minisztérium államtitkáraként kezdett el dolgozni, később viszont volt kormányszóvivő, majd államháztartásért felelős, illetve oktatási miniszter is. 2024. január 9-én lépett hivatalba miniszterelnökként: a 62 éves Élisabeth Borne-tól vette át a stafétabotot.
2. Daniel Noboa
Daniel Noboa 1987-ben, Miamiban látta meg a napvilágot, nagyapja azonban már Ecuadorban alapozta meg vagyonát: szegény ültetvényesből vált az ország legtehetősebb emberévé. Maga Noboa is üzletemberként kezdte pályafutását: 18 évesen alapította első önálló vállalkozását, majd újabb – logisztikával és ingatlanokkal foglalkozó – vállalkozásokba fogott. 2021 és 2023 között Santa Elena tartomány nemzetgyűlésének tagjaként kezdte építgetni politikai karrierjét, 2022-ben pedig már saját pártot alapított: a jobbközép Nemzeti Demokratikus Akció a 2023. augusztusi parlamenti választásokon a harmadik legtöbb mandátumot szerezte meg. A 36 éves Noboát tavaly októberben választották meg Ecuador elnökének, Guillermo Lasso korábbi államfőt váltotta a poszton, aki korrupciós vádak miatt kényszerült arra, hogy idő előtt megváljon hivatalától.
3. Milojko Spajić
Montenegró szintén 36 esztendős jelenlegi miniszterelnöke Japánban, Kínában és Franciaországban folytatott felsőfokú tanulmányokat. Miután Párizsban kézhez kapta közgazdasági diplomáját, tokiói és szingapúri bankokban dolgozott, de megfordult a Wall Streeten is – írja a Business Insider. Milojko Spajić montenegrói nagypolitikába csak az évtized hajnalán kapcsolódott be. Előbb pénzügyi és szociális jóléti miniszterként bizonyíthatott, majd 2023-ban kormányfővé lépett elő.
4. Gaetano Troina
Gaetano Troina Bolognában folytatott jogi tanulmányokat, 2019-ben pedig a San Marino parlamentjeként működő Általános Nagytanács tagjává választották. A 37 éves Troina 2023. október 1-jén lett a parányi ország régenskapitánya (egyben kormányfője), méghozzá a nála 15 évvel idősebb Filippo Tamagninivel együtt.
5. Gabriel Boric
A 38 esztendős Gabriel Boric 2022-ben lett Chile elnöke. Balközép érzelmű, horvát-katalán származású családban látta meg a napvilágot, Santiagóban, az ország fővárosában végezte az egyetemet, 2011-ben pedig már a chilei diáktüntetések egyik meghatározó figurájaként bontogatta szárnyait. A képviselőházba kétszer is beválasztották: először, 2013-ban még független jelöltként, négy évvel később pedig egy baloldali pártszövetség tagjaként nyert. “Garantálom, hogy olyan elnök leszek, aki fontosnak tartja a demokráciát, és az emberek mindennapi szükségleteit helyezi előtérbe” – mondta megválasztásakor az ünneplő tömegnek. 2022-ben a választók csaknem kétharmada szavazott nemmel az egy évig szövegezett új chilei alkotmányra, mely mindenkinek biztosította volna az abortuszhoz való jogot és többnemzetiségű állammá tette volna Chilét. A diákvezérből lett államfő számára különösen fontos programpont volt az új, számos progresszív elemet tartalmazó alkotmány elfogadása, azonban hatalmas társadalmi ellenállásba ütközött.
